A pidzsinről

A pidzsin nyelv olyan, közvetítő szerepű keveréknyelv, amely két vagy több nyelv ötvöződéséből jön létre, és amelynek alapjául a magasabb műveltségű vagy nagyobb számú lakosság anyanyelve szolgál. Kezdetleges formáik általában soknyelvű csoportok alkalmi együttélésekor alakulnak ki (…)

(Szöveg: Wikipédia, kép: EngrishFunny)

És hogy mi a csudát keres ez itt, a Megoldás.Most blogján? Aki kattintás nélkül rájön, vendégünk egy egyórás konzultációra. De ha mégsem jöttél rá, akkor…

… akkor elmesélem, milyen érzés határterületen dolgozni. Az innovációmenedzsment ugyanis mocsaras határvidék tudomány és üzlet között, gerillával, krokodilokkal, és persze napi szintű nyelvi ellentétekkel a törzsek között. Nemrég írtam már arról, milyen bosszantó lehet akár csak egyetlen szó is, amit a két fél másképpen értelmez. De ha nem is az eltérő nyelvezetről beszélünk, már akkor is van miről gondolkodni.

Maradjunk még a nyelvnél, de próbáljunk egyszerűbbet. Egy nemzetközi tréningen, – ahol 25-50 év közötti résztvevők voltak 9 európai országból, munka szempontjából egészen eltérő szektorokból, de hasonló végzettséggel és szociális helyzetben – az alábbi kérdéseket tettem fel, és az alábbi válaszokat kaptam:

“Peter sokat utazik reggelente a munkahelyére.” 5 – 120 Km
“Mary-nek nincs elég nadrágja. (Hány nadrágja van?)” 1 – 8 db
“Johnnak sok gyereke van.” 2 – 9 gyerek
“Már rengeteg időt eltöltöttem ezzel a munkával.” 6 óra – 17 év
“Ha nyerek valamennyi pénzt, a következő 3 hónapban a hobbimnak élhetek.” 1 700 – 25 000 Eur

Itt is elég nagy a szórás. Nézzünk egy nyelvfüggetlen példát. Más nemzetközi csoportokban rendszeresen elvégezzük a Milyen hosszú egy perc nevű gyakorlatot, ami a prezentációs technikák fejlesztése miatt fontos. Mivel egy befektetői prezentáció jellemzően 90 másodperc (!) és 7 perc közötti időtartamú, nagyon fontos, hogy az ember fejben pontosan tudja mérni az időt. A nem felkészült résztvevők (sokéves tapasztalat) a gyakorlat során 1 percnek a következő tartományban “mérnek”: 35 – 125 másodperc. Mit jelent egy kutatónak, hogy rövid ideig beszélhet a találmányáról? 10-30 percet. És egy befektetőnek? 0,5-3 percet. Nagyon nem mindegy.

Térjünk vissza a közös nyelvre. Láttad, hogy egészen hétköznapi szavakkal is lehet gond. Hát még, ha a befektető olyasmit kérdez, hogy mekkora árbevételre számíthat (na, az mi a csuda…), milyen exitre (és nem, se kijáratról, se halálról nem gondolkodik), vagy éppen a kutató mit hajlandó feláldozni azért, hogy az adott találmányból üzleti siker lehessen. Ez utóbbi kérdés különösen azért fontos, mert nincs rá szótári, tankönyvi válasz. Karriert, családot, házat, autót, pénzt, paripát, fegyvert.

Ha együtt akarnak dolgozni, el kell kezdeni egy nyelvet beszélni – vagy tolmácsot fogadni, aki nemcsak azt tudja, milyen szónak mi a megfelelője a másik nyelvén, de azt is, mik az ingoványos területek, ahol már figyelni kell. Ez a nyelv nem lesz gazdasági szaknyelv. Nem lesz tudományos szaknyelv. Nem lesz az innováció rettenetes zsargonja, ahol a BA kéri a BD-t, hogy adja már oda a BP-t, mert esetleg VC van a láthatáron. Nem, a közös nyelv szükségképpen pidzsin lesz, egy néha vicces, néha frusztráló, és mindenképpen sok-sok odafigyelést igénylő valami.

Vannak történeteink. És neked?

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Szabadság, szerelem

Csend volt a házunk táján több hétig. Volt, aki meg is kérdezte (köszönjük a kérdést), hogy namostakkormivan, már blog sincs? Mondtuk, hogy...

A tindenmudók

"Olyan okos vagyok, hogy időnként egy szót sem értek abból, amit mondok." (Oscar Wilde) (kép webhelye) Ismerek valakit, aki mindent jobban tud....

Megmagyarázom az innovációt mindenkinek (#1)

Innovációmenedzser, üzletfejlesztő, tanácsadó kollégánk posztja. Fröccs mellett érdemes olvasgatni :) Az elmúlt években sok kudarcon és sok sikeren keresztül rengeteget...

Close