Átvilágosság

Szeretjük, ha értjük. Szeretjük, ha látjuk. Szeretjük, ha az ügyfeleink ugyanazt látják, amit mi. Ha a világ ÁTLÁTHATÓ MINTÁZATOKBÓL áll.

(No, ezen hosszan lehet dolgozni. Nincs sok ilyen cég – vagy mert van takargatnivaló, vagy mert több pénzt lehet kérni a varázslatért. Mi azért szeretnénk több pénzt kapni, mert tisztán, egyértelműen dolgozunk.)

Az átláthatóság, követhetőség csodái. Szeretjük?

(kép webhelye)

Néhány hónapja az arckönyvön megjelent egy post, régi ismerős írta. Elvesztette egyik elektronikus kütyüjét, tehát elindult visszafelé a már megtett útvonalon, körülbelül azzal a logikával, ahogy nagyanyám annak idején a szemüvegét kereste. Eőször a bankba ment, ahol azonnal előszedték a biztonsági kamera felvételeit, és megmutatták neki, hogy a kütyüt valóban elővette, de vissza is tette a hátizsákjába. Utána a postán járt, ahol ugyanezzel az eljárással arra az információra tett szert, hogy az egyetlen dolog, amit elővett, egy palack víz volt. Egyszerre érezte magát biztonságban és megalázva.

Másik ismerős arról mesélt egy kávé mellett, hogy a könyvtárban sehogy nem talált egy könyvet. A készséges könyvtáros a pult mögött nekilendült az adatbázis faggatásának – és minden elektronikus tettét követni lehetett egy másik, az ügyfél felé fordított képernyőn. A dolognak két haszna volt: (1) kevesebbet kellett magyarázni és (2) az ügyfél legközelebb az adatbázist is jobban kezeli majd, mert látta, a profik hogy csinálják. Ismerősöm roppant elégedetten távozott, bár a könyv nem volt meg.

Harmadik, Y-generációs ismerősöm mondta el, hogy barátja véletlenül azon a környéken járt, ahol ő volt, de erre egyikük sem számított előre. De mivel az ismerős percekkel azelőtt postolta az arckönyvön a pontos helyet, ahová kávézni beült, a barát pedig okostelefonján szintén felkattant az arckönyvre, végülis pár perccel később már meg is találták egymást. Ettől a sztoritól én éreztem magam egy kicsit furán, de én már elavult verzió vagyok. Nem szeretném mindig tudni, ismerőseim éppen merre járnak. A túl sok információ is zavaró.

Miért írtam mégis azt, hogy szeretem az átvilágított létet? Szeretnék olyan életet élni, és főleg olyan üzleti életet élni, ahol a biztonsági előírások betartásával egy adott folyamatban a folyamatban részt vevő minden szereplő, azaz az ügyfél és a munkatársak hozzáférhessenek mindahhoz, ami számukra hasznos és fontos. Egyszerre. Fájlmegosztással, közös időmenedzsmenttel, hatékonyan. A megosztott információ, a közös tudás gyors működést tesz lehetővé. És ha a jelet nem övezi rengeteg zaj, azaz mindenki csak ahhoz fér hozzá, ami számára hasznos és fontos, akkor a lehető leghatékonyabb információkezelést értük el.

Gondolkozz, olvasó, és válassz. Ha a londoni Trafalgar-teret szeretnéd megnézni, melyik kényelmesebb:

– egy szívószálon keresztülnézve,
– a tér közepéről körültekintve,
– egy csomó egymásra vetített fotót megvizsgálva?

Vannak helyek, ahol a tér közepén állhatsz. Engedd meg ezt magadnak, ha üzletről gondolkozol.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Szexi biznisz

Üzletemberek, üzletfejlesztők vagyunk. Időnk nincs, ellenben kreativitás és pénz sok van, így keresetlenül őszinte és profán megfogalmazásokat használunk, mert a...

Két érv, hogy adj időt magadnak

A kreativitás izzadságos, fárasztó és időrabló tevékenység, rengeteg szeméttel. Hasznosítható szeméttel. Ide tartozik a művészettől az üzleti alkotótevékenységig minden. Íme...

Hackerek, végre!

Mi köze a hackereknek a sikeres üzleti gondolkodáshoz? Miért jó, hogy megjelent a nyílt gyerekhacker-kultúra? Mindjárt szétszedem a kérdést, és...

Close