(Nagyon) sok kicsi sokra megy: a crowdfunding reality show.

street-artists-117290_1280Volt a tájkép az 1. részben, most jön a csendélet. Na, kevésbé művészien: a múltkor leírtuk neked, hogy mennyi az annyi és hol a lóvé a tömegfinanszírozásban, most kicsit csöndesebb képet mutatunk a nagy magyar valóságról. Kis magyar valóságról. Icipici m…

A haszna az lesz, hogy csöppet belepillantunk, hogyan működnek a sikeres projektek és platformok, és azt latolgatjuk, lehet-e Magyarországon sikeres kampányt folytatni. Hogy senki ne kapjon infarktust a bejegyzés vége előtt, eláruljuk: igen, sok munkával, kevés pénzért.  Gitártok kinyit, letesz, lehet énekelni, hadd hulljon az aprópénz.

Íme.

Még egyszer: mennyi az annyi?

Ha az amerikaiak a jelenlegi hosszú távú befektetéseiknek csak 1%-át tömegfinanszírozás formájában mozgósítanák, tízszer annyi pénz mozdulna, mint a teljes kockázati tőke állomány, amelyet egy évben cégekbe fektetnek. Van tétje a játéknak, hova is megy ennyi pénz. A probléma ott van, hogy itthon kevesebb a befektetés, a befektetői szemlélet, a kockázatvállalás, és persze sokkal, sokkal kisebb a populáció. A remény abban van, hogy a már kereső fiatalok képesek és hajlandók pénzt adni… az egójuknak. Itthon az “annyi” projektenként 80-600e Ft, tőlünk Nyugatabbra sokkal, sokkal több. És ott is látunk sikeres magyar projekteket. Csak hogy tudd.

Legyél befektető

Látom a jövőt, sőt, formálni is tudom – ha saját pénzzel beleszólhatok, mi valósul meg és mi nem. Ez a gondolat van a tömegfinanszírozott projektek sikere mögött. Egyelőre azonban a félezer platformon áramló pénz több mint fele az amerikai Kickstarter oldalon keresztül cserél gazdát. Ennek lehet oka, hogy a tömegfinanszírozás gondolata kulturálisan jobban beágyazott, és az is, hogy a Kickstarter volt az első, amelynek sikerült sikeres üzleti modellel kiépíteni egy jelentős közösséget.

Csakhogy a projektek nagy száma egy adott mérték fölött már gondot okoz – és ez a piacvezető Kickstarternél már igen jól látszik. Az újabb vagy feltörekvő platformok célja tehát, hogy a közösségi médiát kihasználva érjék el a potenciális támogatókat, a projekteket pedig fajta vagy méret szerint vonják be, nem engedve, hogy a projektmennyiség miatt a támogatások túl sokfelé szórása lehetetlenné tegye az egyes projektek sikerét.

Ha egy bolond százat csinál – akkor hány bolond kell ahhoz, hogy…?

Amikor arról van szó, hogy melyik projektet támogatnád pénzzel, a legjobb érvet az jelenti, hogy a barátaid melyikre szavaznak. Ez ellenirányban is hat: attól, hogy egy adott projekthez csatlakozol, egyúttal egy közösséghez is csatlakozol, hiszen részese leszel annak a körnek, akik a projekt sikeréért tettek valamit.

A tömegfinanszírozás nagy ígérete, hogy amire vágyódsz, az valóra is válik. Ennek egyik formája, ha létrehoz valaki egy terméket (a Halálcsillagot, például) vagy lehetővé válik egy előadás, koncert. Vannak specializált platformok. A Zokos-on baráti vacsorák és mulatságok előtt tehetjük közzé a menüt és a programot, a meghívottak köre pedig visszajelezhet részvételi szándékáról és bedobhatja a pénzt a közös kalapba. A Wanderable és a Honeyfund házasulandók esküvői kívánságlistáit teszi közzé, a barátok pedig összeadhatják a pénzt egy-egy nagyobb elemre (pl. egy nászútra) vagy hozzájárulhatnak önállóan kisebb tételekhez. A Petridish tudományos kutatások finanszírozását teszi lehetővé a tömeg számára. A Songkick Detour-ral zenekarok utazását fizethetjük, a Tugg-on helyi mozikba hozhatjuk el a vágyott filmeket. Sokáig lehetne sorolni. A lényeg, hogy ha elegendő támogatót tud vonzani egy adott cél, akkor az megvalósítható.

 A 34-es szabály

Az internet 34-es szabálya, hogy „ha létezik, biztosan van belőle pornó is”. Azaz a világon minden lehet fétis valakinek, valahol. Az internet – az online közösség – azt teszi lehetővé, hogy megtaláld azokat, akik ugyanarra izgulnak, mint te: nemes környezetvédelmi célra, különleges design-ra vagy xxxx (törölte a szerk.). A tömegfinanszírozás ezt ismerte fel és alkalmazta a pénzgyűjtés területén, és ez élteti a félezernyi platformot világszerte.

Nem kérdés, hogy ha téged lelkesít egy adott projekt – és pénzt és időt szánsz a megvalósításra -, akkor létezik a Földön még néhány ember, akik ugyanígy gondolkodnak. Halkan jegyzem meg, ha te magad nem szánsz rá pénzt és időt, mást se fogsz tudni meggyőzni. Ha meg tudod fogalmazni a projektet úgy, hogy az vonzó legyen fétis-barátaidnak, és el is tudod érni őket egy kampánnyal, akkor összejöhet az áhított összeg. Bármilyen ötlet találhat támogatókat.

Kis ország, kis buli

A kulcs itt van: hány támogatót találsz és mire.

Az első kérdés most a mire. Hányan vannak itthon olyanok, akik bizalommal adnak pénzt egy adott közösségi célra? (Mondjam, vagy már tudod a választ? Na jó, nem nulla.) A tömegfinanszírozás magyar platformjait ideológiai szempontból kell meghackelnie annak, aki mégis ezt a formát választja. A korábban leírt „ügy”-típusú projektek valószínűleg sikertelenek lesznek, ellenben azokhoz, ahol elővásárlás vagy ajándék lehetősége várja a támogatókat, jó eséllyel összejön a pénz. Egy közös környezetvédelmi akcióhoz kevésbé fogsz támogatókat találni, mint egy kütyü prototípusához, ha az előbbinél a nagy közös cél mozgatja a pénzt, míg az utóbbinál a támogatók meg is kapják a kütyü első példányait. Azaz az egyszeri magyar nem a világot építi, csak kapni szeretne valami jópofa cuccot (mellesleg a cél is lehet nemes, az nem zavarja).

A második kérdés az, hogy hányan tudnak egyáltalán arról, hogy a kampányt elindítottad. A legnagyobb közösséget magáénak valló magyar platformnak mindössze 3500 körüli Facebook-közössége van. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy egy Facebook-kampány a követőik csak igen kis százalékát éri el komolyabb ráfordítás nélkül, egy-egy új projekt meghirdetése ezen a csatornán alig pár száz magyarhoz jut el.

Hogy mi a megoldás?

  • Fogalmazd meg jól a célt. Nem cél, hogy “egyetemi tanulmányaimat akarom finanszírozni” vagy “hátrányos helyzetű gyermekek számára…” Eh, tovább sem mondom. Fogalmazd meg szexi módon. Ez itt full marketing – kiskutya, delfin vagy gyerek is lehet benne, esetleg valami sztárvórzos vagányság.
  • Nagyon jól kell kiválasztani, mit ajánlasz a támogatóidnak. Böngészd a sikeres Kickstarter-projekteket, és persze számold is ki, mennyit ér egy-egy támogató a projektnek. Ha gondolod, segítünk.
  • A következő, hogy határozd meg pontosan, kik azok a fetisiszták, akik nemcsak ráizgulnak a cuccra, de pénzük is van. Hozzájuk kell beszélned. Ha gyanús, hogy nem lesz elég ilyen magyar, indíts kampányt inkább két nyelven valamelyik európai site-on, leginkább az Indiegogón.
  • Végül: a kampányt vedd nagyon komolyan – pont ugyanolyan intenzíven kell rajta dolgoznod, mint ha az utcán próbálnál meg összekalapozni pénzt. Egy tömegfinanszírozott projekt nem ment meg attól, hogy kérni kelljen, csak leegyszerűsíti a támogatók bevonását.

Van egy nagyszerű bizonyítékunk arra, hogy működik a tömegfinanszírozás: néhány hónapja megcsináltuk Magyarország eddigi egyetlen félmillió feletti kampányát. És ha nekünk sikerült, másnak is fog.

.

A cikk eredetijét picit másképp a Piac&Profitnak írtuk nemrég. Most meg ide, neked.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Sűrű fillér: mi mennyi a crowdfundingban

Van egy saját szorzótáblánk. Sokszor nulla, az nulla, sokszor kevés, az sok. Pénz, mármint. És bár melós összekapirgálni, nézz magadba:...

Vasárnapi szieszta: egyél, aludj, nézz TED-et

László Móni (Personal Branding) és Hűvös Ágnes (Megoldás.Most) közös rovata azoknak, akik szívesen olvasgatnak vagy keresnek inspirációt. Online és print...

Árazd be. A válasz nem 42.

A Galaxis Útikalauz Stopposoknak egyik nagy poénja, hogy a világ legfejlettebb számítógépének kiadják feladatba, találja meg a Választ arra, hogy...

Close