Hatalmat a népnek

Ingyen dolgoznak. Neked. Még élvezik is.
És ha jól csinálod, nagyon-nagyon sokan vannak.
Modern rabszolgaság? Egy csudát! Crowdsourcing.

 

A munkaerő drága. A marketing drága. Az innováció és a kreatív munka drága. Keverd össze, rázd fel, és kezdd meg a crowdsourcing, azaz a tömeg mint erőforrás kihasználását. “Tömegforrásolás”: egyre többen csinálják – mesélünk mindjárt néhány példát. Egyelőre az alapokról mesélünk, ahogy a nagyok csinálják – és két nap múlva elmondjuk azt is, miért hasznos mindez a kicsiknek. Azért most is lesznek részletek nekik is.

Seth Godin vezetéselmélete szerint újra törzsekbe szerveződünk. Már nem esszük meg a reklámok által kínált üzeneteket, nem vagyunk olyan lojálisak földrajzi-társadalmi vagy céges (ős)közösségeinkhez – inkább ízlésünk, érdeklődésünk alapján tömörülünk csoportokba. A vezetés személyesebbé válik az információmegosztás, közösségi média térnyerésével, a karizmatikus vezetőt pedig meggyőződésből követjük. Indítsunk mozgalmat, javasolja Godin. Ha az emberek megélhetik saját kompetenciáikat, tehetnek önmagukért vagy másokért, az minden szereplő számára pozitív. Ez a trend nagyonis kedvez az olyan megoldásoknak, mint a Wikipédia-közösség, ami a crowdsourcing egyik – szervezetelméleti szempontból – legtisztább formája. Számos megoldás létezik, mi most a nagy, online megoldásokat mutatjuk meg (de ha kérdeztek, szívesen mesélünk a kicsikről is).

Hogyan lehet ezt a trendet üzleti szempontból hasznosítani? Két alapvető eset: az egyik, amikor a vásárló vesz részt a termékfejlesztésben, a másik, amikor a reménybeli alvállalkozók versenyét használja a megrendelő. Ezúttal nem nézzük meg a harmadikat, amikor gazdátlan ötletek piacterei épülnek ki, de a napokban arra is kitérünk majd – az innovációban ez a legizgalmasabb rész.

Egy amerikai kutatás szerint az új termékek (élelmiszeripar) 70-80%-a bukik – a Top 20 cégeknél 20% körüli a bukó, míg a kis cégeknél 11,9% körüli a kifejlesztett termékek közül az, amelyik megmarad a piacon. A nagy különbség a marketingben, a kutatásban és a stratégiában rejlik. De nem ám külön-külön, hanem együtt a háromban. Ironikus, de igaz: számos esetben a termékfejlesztés fázisából csak egy dolgot felejtenek ki: a potenciális vásárlót.

Mi van akkor, ha egy erős brandüzenetet, egy pozitív élményt – a beleszólás, személyes fontosság, közösség élményét – és a fejlesztést összemixeljük? Ebből lesznek az olyan kezdeményezések, mint a My Starbucks, ami sok előnye mellett rengeteg munkát és veszélyeket is generál. Munka mindent elolvasni, reagálni, és veszély, hogy mindez felesleges. A költség nagy, a profit megkérdőjelezhető. Kevesebb és egyben biztonságosabb lehetőséget kínálnak tehát azok a fejlesztések, ahol a crowdsourcing valójában csak a variációk nagy számát használja ki, azaz maga keveri ki a terméket az alapanyagokból. A Coke Freestyle 100+ italt kínál egyetlen automatából, és a fogyasztás figyelésével meglévő termékeinek gyártásához, forgalmazásához nyer értékes információkat. A Threadless, a Pólómánia vagy a Shirtinator az egyediség hozzáadásával növeli saját szolgáltatásának értékét, sőt: a közösség egymásnak is adhat mintákat. A marketing is erősen eltolódik a közösségi megoldások felé, a szájreklám lényegesen hangsúlyosabb.

A másik terep, ahol a crowdsourcing hasznos lehet, a tendereztetés továbbgondolása. Mi van, ha kreatívokat bíznék meg, de nem tudom, ki lenne a legmegfelelőbb? Kérek tőlük kóstolót, méghozzá nem egyenként, hanem tömegben. A magyar Kreanod vagy a Kezdheted is erre példa, bár ez utóbbi inkább a crowdfunding eszközeivel dolgozik.  A Kreanod blogjában számos nemzetközi oldalt is felsorolnak, ahol kreatív pályázatokat indíthatunk vagy éppen kreatív munkáinkat ajánlhatjuk fel a megrendelőnek. Ha startupot, kkv-t működtetünk, megrendelőként nagyon hasznos az ilyen oldalak ismerete. Ha pedig startupként akarunk kreatív szolgáltatásokat nyújtani, ezen a terepen eséllyel indulunk a megbízásokért. Vannak veszélyei, de főleg emberórában számolható befektetést kíván mindkét fél részéről, tehát aránylag olcsón kipróbálható.

Ideálisnak tűnik a kép, de mielőtt rohannál, hogy kitaláld, szolgáltatásodra vagy termékedre hogyan szervezz “tömegforrásoló” megoldást, adunk néhány tippet, mire figyelj:

  • Érd el a megfelelő közösséget. Gondold át demográfiai, földrajzi, személyiségi stb. szempontból, kikre van szükséged. Nem kellenek hiperaktív tinédzserek, akik szétoffolják a fórumaidat, és nincs szükség felháborodott nyugdíjasokra sem, akik panaszkönyvnek használják a crowdsource-oldalt.
  • Építs rendszert. Adj tippeket, konkrét kérdéseket, választható megoldásokat – a túl nagy szabadság, a kék óceán végtelenje inkább csökkenti, mint növeli a közösség aktivitását. Találd meg az egyensúlyt a behatárolt lehetőségek és a túlzott szabályozás között. És figyelj arra, hogy mindez tiszta, átlátható és jogilag megfelelő maradjon (pl. a szellemi tulajdon kérdéseiben).
  • Tudd, hogy mit vársz. A vásárlók vagy az ötletelő kreatívok csak abból indulhatnak ki, amit ismernek: a saját igényeikből és abból, amit te közölsz velük. Csak olyat várhatsz ebből a  forrásból, ami a fenti információkból összejöhet – tehát tervezd meg jól az inputot és bizonyos értelemben az outputot is. Az output tervezésénél vedd figyelembe azokat a háttérinformációkat, amiket indirekt módon nyersz a folyamatból (pl. több információ a vásárlóidról vagy a már meglévő termékeidről).
  • Tudd, hogy mit kapsz. A crowdsourcing nem fog kész megoldásokat szállítani neked. Sokkal inkább ötleteket, új információkat kapsz belőle, akár vásárlókról, akár az alvállalkozói crowdsourcing-megoldásokról beszélünk.
  • Fogadd el – bölcsen. Amikor a tömeg “beszél hozzád”, nyitottnak és türelmesnek kell lenned, hiszen lehet, hogy provokatív, esetleg bántó, meglepő vagy éppen korábbi elképzeléseiddel tökéletesen szembemenő ötletekkel találkozol. Fontos, hogy ezeket tudd értékelni, elhelyezni, elfogadni, akár megtalálni a nagy kupac mélyén a hasznos kis morzsákat. Legyen erre időd, energiád, embered, nyitott elméd.
  • Köszönd meg. Tervezd meg előre, hogyan motiválod a közösséget – a crowdsourcing nem önműködő. És azt is tervezd meg (és valósítsd is meg), hogyan mondasz köszönetet a tömegnek, aki – bármilyen örömmel is – neked végez munkát. Adj visszajelzést arról, mi valósul meg. Adj új ötleteket. A tömeget tekintsd a vendégednek, és bánj velük ennek megfelelően.

Na most mehetsz. Vesd bele magad a tömegbe.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Mikor van az Idő?

Tweet. Skype. Teremts kapcsolatot. De mikor, kivel? Kivel mikor? Hahó, földlakók! Ha vállalkozol, ha magadat vagy a cégedet marketingeled, ha...

29 tett a kreativitásért

  Írtunk egy listát. Hányat ismersz? Hányat használsz? Kezdd el. Most. Kísérletezz. A nulladik pontunk, hogy legyél kíváncsi, mondjuk itt.

Pizsamás menedzserek

Tegnap titkárnőt daraboltam, ma pedig arra buzdítok, hogy maradj pizsamában. Még mindig a HR kreatív oldaláról.

Close