Hosszabb, mint zöld – a Jeremie-program félidőben

Hűvös Ágnes kollégánk az október 27-i Venture Capital Summiton töltötte egy napját. Már küldött egy gyorsjelentést a piacra váhatóan beáramló 50 Mrd forintról, most pedig összefoglalja azt a panelt, ami miatt ő is a színpadra került, ezúttal moderátorként. Ha azonban nem hallottál még Jeremie haverunkról (vagy nem tudod pontosan, ki is a srác), gyorsan összefoglaljuk neked a lényeget Ágnes jegyzete előtt. Ha sietsz, ugord át a bevezetést és olvasd csak a konferenciapanel-összefoglalót az aktualitásokról.

Bevezető zöldfülűeknek, feledékenyeknek és őszinte tudatlanoknak

Az EU azt a nagyszerűséget találta ki – és indította el 2008-2010 körül -, hogy Európa versenyképességének növelésére összerak némi pénzt, bevonja a tagállamokat meg a magántőkét, és

beszáll a kockázatitőke-bizniszbe.

Leegyszerűsítve magyarázzuk, lesz benne néhány nagyvonalú összevonás, de a lényeg az alábbi. Így csinálja az EU:

  • who-is-this-guy-anyway-resized-600-gif-300x276Az EU betesz 170 euró visszatérítendő támogatást , a tagállam 30-at (a nullákat levágtuk az egyszerűsítés kedvéért).
  • Ezt a 200 eurót kettészedik valamilyen arányban, az egyik része megy fejlesztésekre (mikrohitelre, stb.), a másikból lesz a helyi JEREMIE, azaz a Joint European Resources for Small and Medium-sized Enterprises.
  • Mondjuk, ebben a példában a JEREMIE-oldalon van 70 euró, ezt adják az alapkezelőknek, akik bevonnak magántőkéből még 30-at, majd
  • az egészet kötelesek befektetni, és az indulástól számított 8-10 éven belül visszadni mindenkinek a megfelelően megnövelt részét.

Tehát ha a kockázati tőkealap befektet 5 cégbe 20-20 eurót, és ebből 4 cég bukik (ez reális), akkor a maradék 1 cégnek cca 5 év alatt ki kell termelnie az EU (beleértve az adott állam) 70 euróját + garantált hozam, a magántőke 30 euróját + a garantált hozam feletti rész, és még a cégnek is kell enni valamit, azaz a befektetett 20 euróból jó sokat kell csinálni, hogy mindenkinek megérje.

A tőkealapok pályázat útján jutottak a lehetőséghez, hogy kezeljék az így összedobott pénzeket. A pályázatot az adott tagállamnak adták le, és benne sok mindent vállaltak. Fontos tehát, ne keverjük: a startupper nem pályázik, ő egyszerű (haha :)) befektetési tárgyalásokat folytat az alapkezelővel. Fontos tudni, hogy a JEREMIE-s tőkealapok jellemzően kisebbségi (a Jeremie I-ben pl. min. 26%-os) tulajdonrészt kértek, a pénz pedig nem fordítható hiteltörlesztésre. És még ezeregy dolgot fontos tudni, mert JEREMIE sok szabályt fektetett le, az alapkezelőknek engedelmeskedniük kellett ezeknek.

A magyar Jeremie-program 2010-től 28 aktív tőkealapon keresztül helyezett ki pénzt, összesen 130 Mrd forintot (ennek 65%-a volt EU-s pénz). Ezek ún. zárt végű alapok, azaz 2016 májusig helyezhettek ki pénzt, a következő 4 évben pedig a már befektetett cégek növekedését, további befektetési köreit, illetve remélhetőleg az exitet menedzselik. Ez, btw, azt is jelenti, hogy most már ne fordulj hozzájuk, mert ugyan sokan tervezik új alap indítását, Jeremie-s pénzt már nem helyeznek ki.

És most jöjjön az aktualitás

Hűvös Ágnes gyorsjelentése

PicsArt_1428472178185Ez itt most egy higgadt, többé-kevésbé pozitív szemléletű írás lesz. A sajtóban számos kellemetlen cikket olvashattál – a Forbes, a Figyelő, illetve más szak- és kevésbé szakmédium elég keményen rászállt a témára, hogy mire is mentek el a Jeremie-pénzek. A kérdés jogos, gyanúsan sok pénz égett el egy-két alapnál. De most a tisztességes alapokról beszélek inkább. Ha te vérben tunkoló cikkre számítasz, ne olvass tovább.

Tudnod kell, hogy az EU jelenleg is szúrópróbaszerű vizsgálatokat folytat, és ha 2% feletti arányban talál szabálytalan felhasználást, akkor átfogó vizsgálatot kell indítani. De nem ezért került a Jeremie-program kérdése a Venture Capital Summit műsorszámai közé. Inkább azért, mert a Jeremie volt az a pénzügyi lehetőség, aminek a révén a startup-szektor dinamikusan épülni kezdett Magyarországon.

Ez egy fontos dolog. Gyere, időutazzunk, hogy te is tudd, milyen volt akkoriban az élet. Képzeld el azt a helyzetet, amikor

  • (2008) a startupper élete első startup pitchét olyan befektetőnek mondta el, akinek szintén ez volt az egyik első pitch-élménye.
  • (2010) volt olyan nap az alapok életében, amikor egyszerre érkezett be egy 820 (!) oldalas üzleti terv 1,8Mrd forint tőkeigénnyel… és egy olyan kérés, hogy valaki kockázati tőkét szeretne 1 (!) teherautó vásárlására, amivel Bp-Nyíregyháza vonalon fuvarozna.
  • (2012) banki és biztosítási szakemberek képezték át magukat kockázati (!) tőkésnek, hogy legyen elég, pályázatba is beírható arc az új tőkealapok csapatához.

spartaMélyről indultunk, na. Ráadásul először lettek növekedési alapok, utána lett magvető konstrukció, végül kezdtek megjelenni a pre-seed megoldások. Ez egy igencsak furcsa állatorvosi ló volt, és minden lovas arccal a far felé helyezkedett el rajta, néhányan pedig menet közben próbálták patkolni az állatot. Úgy tűnik, Magyarország megvalósította a legizgalmasabb startup-kísérletet: azonnali piaci jelenléttel kezdte tanulni az indirekt állami beavatkozással megvalósuló kockázati tőkealapok működését. Ez faramuci mondat lett, mondom egyszerűbben: a legnagyobb hazai startup a magyar Jeremie. Még nem tudjuk, bukik-e vagy sikeresen exitel majd.

Amit nem lehet elvitatni a Jeremie-től, hogy kikényszerítette a magyar ökoszisztéma gyors kiépülését. A VC Summit paneljében őszinte emberek ültek, de aki nem volt ott, attól is halljuk: a befektetési alapok menedzsmentje tisztán látja, mennyit tanult, bukdácsolt, változott mind az ember, mind a rendszer a 6 év alatt. És velük tanultak a startupperek is. A kezdetekben 500-700 megkeresésből talán 1 volt egyáltalán komolyabban vehető, befektethető – és iszonyatos, feldolgozhatatlan mennyiségben áramlottak be a jelentkezések, akár napi 10-15 is. Ma 500 jelentkező startupból 8-10 befektetés születik, és ez nemcsak az alapokon, hanem a jelentkezések minőségén is múlik. A trend jó.

supersnailA kis magyar abszurd ott kezdődik, hogy a befektetési időszak végén, de még évekkel a várható exitek előtt kezdjük kérdezgetni az alapokat, hogy sikeresek-e. A panel tagjainak komoly fejtörést okozott, mivel lehetne ezt mérni, hiszen az egyes cégek üzleti modellje mondja meg, mit tekintünk időszaki eredménynek (a kész technológiát? árbevételt? elért piacméretet?). Végül az a konklúzió született, hogy ha nem is siker, de legalábbis a haladás fokmérője lehet az, hogy

  • hány cég kapott további befektetést,
  • hány cég ment tovább nemzetközi akcelerátorba és
  • hány cég ad el már nemzetközi piacon

a saját – idősoros – KPI-ainak megfelelő ütemezéshez képest. Érted? Ha nem, az nem véletlen. Egy ilyen pillanatban ugyanis nincs olyan generál metrika, amivel bármelyik céget vagy bármelyik tőkealapot objektív módon össze tudnád hasonlítani.

Azt is tudnod kell, hogy még ezek a metrikák is nagyon bizonytalanok. Volt-e következő körös befektetés? A kérdés egyszerűnek hangzik… de mivel nem tudunk Magyarországon olyan cégről, ami szabályos, nyugati sztenderd szerinti mértékű második kört vont volna be, így azt se tudjuk megmondani, hogy ha egy Jeremie-alap után beszáll mondjuk egy üzleti angyal, akkor az következő kör vagy nem. Emlékszel? Állatorvosi ló.

imageFontos azt is tudnod, hogy az innovatív vállalkozások mortalitási rátája 80% – ez amúgy megegyezik a kölyökoroszlánok mortalitási adataival. Azaz sokan buknak. A Jeremie-alapok apránként tanulták meg, hogyan lehet ezekkel a könnyen pusztuló kis vállalkozásokkal dolgozni. Részben el kellett engedniük nagyon sok kockázatkerülő protokollt és elvárást – részben be kellett építeniük kockázatcsökkentő megoldásokat. Mik is ezek? Példaul a hands-on portfoliókezelés, a szakaszolt tőkekihelyezés, a burn rate kontrollja, illetve aktívabb, mentori jellegű jelenlét a cégeik életében. Emlékszel? Ezeknek az embereknek egy része bankár és biztosítós volt, nekik nagyon nehéz volt ez a folyamat – a később létrejött alapoknál már inkább találsz vállalkozokat, akiknek ezek a folyamatok könnyebben mentek.

És hogy működnek-e ezek a megoldások? Nem tudjuk.

Ne felejtsd el, több Jeremie-alapban még csak 1-2 éves cégek üldögélnek, a 2015-ös magyar tőkekihelyezések jelentős része még Jeremie-forrásból történt. Amit a sajtóban olvasol, annak van helye: derüljenek ki a disznóságok… de ahol valóban munka folyt, azt még békén kell hagyni. A kísérlet folytatódik. A side effect jó, a valós eredményekre várni kell. Szerintem a Jeremie-pénz nagyon nagy része egy költséges sajátélményű tréning volt Magyarország számára, “Így (ne) csinálj kockázati tőkelapokat” címmel. A vizsgadíjat is befizettük már, de a folyosón állunk izzadó tenyérrel, mert a prof még nem hívott be vizsgázni.

És a tanulság:

Drukkolj a kisoroszlánoknak, hagyd Jeremie-t dolgozni.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Nagy pénz, nagy kérdőjelek – gyorsjegyzet a Venture Capital Summitról

Bár Hűvös Ágnes kollégánk a Jeremie-panel moderátoraként van jelen az október 27-i Venture Capital Summiton, gyorsjegyzetet nem erről küldött (bár...

Ha az alap nem szilárd… – Szervezeti kultúra a startupoknál

Szervezeti kultúra. Nálunk így indult: összejött négy lelkes szakember egy kávézóban, és valahogy elkezdtük. Aztán amikor kicsit akadozott, akkor kicsit...

Ösztönzésmenedzsment alapok, avagy hol rontják el a CEO-k?

Sokszor találkozunk startupokkal, akik azt kérdezik, mivel motiválják az első munkavállalóikat. A kérdés nagyszerű, de mielőtt támpontokat adunk neked, mesélek...

Close