JEREMIE – KAÉMAT(VMŐ)?!

… azaz JEREMIE – Ki Az És Mit Akar Tőlünk (Vagy Mi Őtőle)?

Soron kívüli portré J. haverunkról azoknak, akik már ismerik valamennyire, azoknak, akik még csak most ismerkednek vele, és azoknak, akik tőkét szeretnének bevonni a startup-jukba, de még csak nem is hallottak a nagy J-ről.

(Ha nagyon sietsz, olvasd a posztot lentről fölfelé. Nem vicc.)

A kockázati tőke szerepe a startupok életében – sok híreszteléssel ellentétben – az, hogy a kezdeti befektetések UTÁN lehetővé tegye a gyors növekedést és terjeszkedést. Még egyszer, mert ez fontos:

  1. Van egy ötletünk. Csináljunk belőle startupot!
  2. Beletesszük a pénzünket, a nagyi pénzét, a nyaralásra félretett pénzt, a Jani pénzét, a Bori pénzét. Nem marad semmi, de lesz helyette egy startup.
  3. A cég elindul, már van prototípus, már eljutottunk valameddig, talán már valami kis bevételt is generálunk, mellette meg sok-sok költséget. Validáljuk az eredeti ötletet, működik.
  4. Most már van honnan növekedni. Itt jön be a képbe üzleti angyal vagy más magvető befektető, intézményes kockázati tőke és végül, ha lehet, a tőzsde.

Az EU azt a nagyszerűséget találta ki, hogy Európa versenyképességének növelésére összerak némi pénzt, bevonja a tagállamokat meg a magántőkét, és

beszáll a kockázatitőke-bizniszbe.

Leegyszerűsítve magyarázzuk, lesz benne néhány nagyvonalú összevonás, de a lényeg az alábbi. Így csinálja az EU:

  • Az EU betesz 170 euró visszatérítendő támogatást , a tagállam 30-at.
  • Ezt a 200 eurót kettészedik valamilyen arányban, az egyik része megy fejlesztésekre (mikrohitelre, stb.), a másikból lesz a helyi JEREMIE, azaz a Joint European Resources for Small and Medium-sized Enterprises.
  • Mondjuk, ebben a példában a JEREMIE-oldalon van 70 euró, emellé betesz a magántőke még 30-at, majd
  • ezt az egészet szétosztják néhány alapkezelőnek, akik kötelesek befektetni, és az indulástól számított x éven belül visszadni mindenkinek a megfelelően megnövelt részét.

Tehát ha a kockázati tőkealap befektet 5 cégbe 20-20 eurót, és ebből 4 cég bukik (ez reális), akkor a maradék 1 cégnek 5 év alatt ki kell termelnie az EU (beleértve az adott állam) 70 euróját + garantált hozam, a magántőke 30 euróját + a garantált hozam feletti rész, és még a cégnek is kell enni valamit, azaz a befektetett 20 euróból jó sokat kell csinálni, hogy mindenkinek megérje.

A kockázati tőkealap érdeke, hogy

  • minél kevésbé legyen kockázatos az ügylet (azaz kevesebb cég bukjon, mint a példánkban),
  • minél nagyobb legyen a növekedési potenciál (azaz több maradjon, miután visszadták az EU pénzét hozammal együtt),
  • ne legyen nagyon szétaprózva a pénz (mert egy-egy céggel ugyanannyi az alapkezelés költsége és munkája, akármennyit is fektetnek bele).

JEREMIE egyszerű lélek, ő csak a pénzét szeretné visszakapni, záros határidőn belül.

A tőkealapok pályázat útján jutnak a lehetőséghez, hogy kezeljék az így összedobott pénzeket. A pályázatot az adott tagállamnak adják le, és benne sok mindent vállalnak. Fontos tehát, ne keverjük: a startupper nem pályázik, ő egyszerű (haha :)) befektetési tárgyalásokat folytat az alapkezelővel. Fontos tudni, hogy a JEREMIE-s tőkealapok min 26%-os tulajdonrészt kérnek, a pénz pedig nem fordítható hiteltörlesztésre. És még ezeregy dolgot fontos tudni, mert

JEREMIE sok szabályt fektetett le, az alapkezelőknek engedelmeskedniük kell ezeknek.

Na most jön Kovács I és Kovács II, azaz a JEREMIE különböző számozott fajtái.

JEREMIE I: 2010 elején elindult Magyarországon 8 tőkealap (Biggeorge’s-NV Equity, Central Fund, DBH Investment, Euroventures (korábban: EtalonCapital), Finext Startup, Morando, PortfoLion, Primus Capital), amik a JEREMIE első körét kezelik. Ezen belül is vannak megkötések, van ahol az alap egyedül is befektethet, és van, ahol kötelezően be kell vonnia további magántőkét. Adott befektetési összeg alá vagy fölé NEM mehetnek. Ha az alap veszteséges, a veszteségben az eredeti betett pénz arányában osztoznak a szereplők.

JEREMIE II: körülbelül fél éve lebegtetik, hogy elindul Magyarországon két új JEREMIE-konstrukció, egy növekedési és egy magvető. Azért nem írták ki eddig a pályázatot, mert a magyar állam részvétele… khm, hogy lehet ezt finoman megfogalmazni… az EU-s tárgyalásaink függvénye, na. Új elem, hogy az alapkezelők nem lehetnek a közép-magyarországi régióban. Biztos, hogy sok új szereplő lesz, és néhány JEREMIE I-es alapkezelő is újra ringbe száll.

A növekedési alap nagyon hasonló lesz a JEREMIE I-hez, bővítik az alapkezelők körét, némileg megváltozott keretekkel.

A magvető (seed) már sokkal izgalmasabb:  egy korábbi nyilatkozat szerint a magvető forrásait azok a mikro- vagy kisvállalkozások kaphatják, amelyeket 3 éven belül alapítottak és legfeljebb 200 millió forint az árbevételük. Valószínű, hogy itt egyszeri 150e eurós forrást kaphat majd a cég. Ha szimatunk nem csal, a korai fázis nagy kockázatai miatt ennek a 150e eurónak (cca 45M HUF) egy részét inkubációs szolgáltatások (infrastruktúra, tanácsadás, könyvelő, jogász stb.) formájában kapják majd meg a cégek, a cash pedig szigorú felügyelet alatt lesz, megjegyzem, jogosan.

A pletyka szerint

akár már jövő héten kiírhatják az alapkezelői pályázatokat, bár nem a novemberben ígért 28,5, csak egy 4 milliárd forintos keretre. Ez a startupoknak praktikusan azt jelenti, hogy a kiírástól számítva, azaz mondjuk jövő héttől

körülbelül 6 hónap múlva több pénz és több szereplő lesz a kockázatitőke-szektorban.

Addig pedig maradnak a barátok, az üzleti angyalok, a jelenleg egyetlen magyar intézményes seed-alap (DayOneCapital), a nem JEREMIE-ző nagyobb tőkealapok és befektetői társaságok (pl. Docler) és a repülőjegyek Nyugatra.

Ha többet akarsz tudni arról, hogyan készülj fel tőkebevonásra, írj nekünk.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Nem pénzkérdés

Vannak dolgok, amiket nem lehet pénzért megvenni. Vagy azért, mert nincs pénzben kifejezhető ellenértéke (mint egy őszinte mosolynak), vagy pedig...

Go West! (egy startupper kalandjai Kaliforniában) 5.

És így szólt a befektető Péterhez és Tizsihez: "You've entered the hottest space in the Valley! Guys, keep up traction,...

Startup 2 hét alatt. Kábé.

Sima ügy. Nekiülsz és megcsinálod. Tulajdonképpen 14 nap az egész - meg amit elszöszölsz a számozott napok között. Startup Flúgos...

Close