Kis krimijáték fásult délutáni órákra

kidnappingValamelyik este Z a tévében egy emberrablós krimit nézett. Z életem párja, tehát néztem én is. Volt benne autós üldözés, némi vér, pop, csajok, satöbbi. Untam.

Még szerencse, hogy itt a Megoldás.Mostban van egy bekattanásunk. Mindennek meglátjuk az üzleti oldalát. Én a biztosítói oldalt kezdtem átgondolni – gondolkodj te is.

A szitu: az elrabolt srácra gazdag papa korábban életbiztosítást kötött, elrablás esetére. A biztosító mikrocsipet adott a srácra. Na itt kezdődik a dilemma.

Ezt a mikrocsipet lehetne nyakláncba, karkötőbe, ruhába tenni – és persze minden emberrabló első dolga, hogy csupaszra kopasztja a foglyot.

A krimiben természetesen bőr alá ültetett mikrocsippel látták el a srácot, ezt a valóságban 2003 óta alkalmazzák. Mexikóban indították el, ott 2004-ben magas rangú hivatalnokokba ültették a csipet – és persze azonnal ráépült egy olyan banda, amely “El Chip” néven futott (hiába, még a gengsztereknek sincs mindig fantáziája). A rosszfiúk először természetesen nagyon hatékonyan megkérdezték a foglyot, hogy hol van a csipje, aztán meg nagyon hatékonyan kivagdosták belőle. Tehát a tech- és helyi sajtó, amikor hírt csinált a notabilitások bedrótozásából, rögtön le is rombolta a piacot. A 2003-ban a Wired-ben megjelent Solusat cég gyerekekbe ültette volna rizsszemnyi nyomkövetőjét. A Solusat túlélte, a Verichip most más technológiával, PositiveID néven a betegek azonosításában játszik szerepet. Azaz a piac nem élte túl.

Vissza a krimihez. Milyen meglepő, az elrabolt srácot a filmben is trancsírozzák egy kört, kevesebb is lesz egy csippel és némi combhússal. Közben a zokogó mama a dúsgazdag papát alázza egy távoli helyen, hogy hogy tehette, hogy bedrótozta a gyereket. Úgy tűnik, igaza van, ezzel többet ártott, mint használt.

Bár a krimi szerzői nem végeztek alapos háttérkutatást, én előkaptam a kis piros notebookot, és azon melegében megnéztem, hogyan  lehetett volna még egy kicsit kínozni a srácot. 2011 óta létezik a NanoGuardian, amely RFID technológiával, GPS nyomkövetés lehetőségével üldögél viselőjében. Elvileg distressz (magas fokú, negatív stresszhatás) indítja el a cuccost, onnantól megy a GPS-nyomkövetés. Ha tehát a kissrác megijed egy kutyától, akkor nyomkövetik. Ha ellenben rafkós “El Nano”-k lépnek elő, és megkínálják egy kis narkóval elrabolgatás előtt, akkor semmi gond. Csak végig drogozni kell. Eredmény: a kissrác megint romosabban kerül elő, mint kellene. És a (rossz) vicc az egészben, hogy gyakorlott üzletfejlesztők ezt bőven a fejlesztés előtt, ötletfázisban kilogikázhatták volna. Érdemes lenne minden ötlettel megtenni. Tudtad, hogy nekünk erre is van megoldásunk?

Sajnos a krimi rövid volt, nem jöttem rá, hogyan kellene jeladót szerelni a kiskrapekre, hogy épen és egészségesen bukkanhasson fel újra. A biztosítók érdeke ugyanis változatlanul az, hogy ne legyen csip a veszélyeztetett személyen, mert sérülés nélkül tuti nem ússza meg.

Meg tudnád oldani technológiai oldalról? Ha van, kedved, öntsd ide az ötleteidet. Lehet abszurd is. Hadd nevessünk, vitatkozzunk, játsszunk. Pont ilyen téli délutánokra való.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Apró ikontörténet

Miért ez a jele? És mit jelent? A @ története is új? Előfordul. Kisszines a hétvégére. Kattints, nagyobb lesz!

Hogyan ne haladj előre – illusztrálva

Időmenedzsment semmittevőknek Jacob Andrews tollából. Nem teszünk hozzá semmit, nagyon egyértelmű. via CollegeHumor A vicc mellé jusson komolyság is, nézd meg befektetői adatbázisunkat,...

Angyalok és tehenek

A teheneknek nincsenek szárnyaik. És hogy nem is érdemes szárnyakat szerelni rájuk, arról mindjárt beszélünk. A múltkor már írtunk arról,...

Close