5 lecke, amit ne tanulj meg

fuckitRégi mondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Te, aki nemrég hagytad ott az egyetemet (lehet, hogy csak nyárra, mert folyt. köv.), egyelőre abba fogsz beleszaladni, hogy az iskolában megtanult dolgok egy igen jelentős része igenis az iskolának szólt. Vannak dolgok, amiket azért kellett megtanulnod, hogy képes legyél a szakmádat fejben felépíteni (pl. tudománytörténet), de soha nem fogod használni. És vannak dolgok, amiket veszettül begyakoroltál, most pedig itt az ideje, hogy megtanuld nem csinálni.

 1. A nem-kötelező jelenlét leckéje

Klasszikus városi legenda: egy bécsi egyetemi előadáson – hogy a jelenléti íven meglegyen a tekintélyesebb létszám – felkerült néhány nagy európai uralkodó neve, Anjou-k, Tudorok és mások. A prof, bár értette a tréfát, körbeadott egy új lapot, hogy a valós jelenlévőket adminisztrálja. Ám rögtön az első padnál üvölteni kezdett, amikor ezt a nevet látta: Habsburg György. A fiatalember elég sokáig magyarázkodhatott, hogy nem viccnek szánta. Ő ugyanis tényleg ott volt.

Neked, aki hasonló technikákkal, haverok fedezésével és rendszeres aláíráshamisítással élted túl az egyetemi évek jelenléti íveit, most azzal kell megbirkóznod, hogy tényleg ott kell lenni. Egy konferencián, képzésen vagy akár csak az irodában senki nem végezheti el helyetted a mukát, nem networkölhet és nem tanulhat a nevedben. Szokj rá: RSVP és aztán menj oda. Sose fogod tudni, hol kapod meg azt az egy mondatot vagy egy névjegyet, ami aztán előrevisz.

2. Az áldott órarend és a hosszú vakációk

Körülbelül 20 éven keresztül (3-tól 23 éves korunkig) többségünk abban él, hogy a délutánok és a nyarak üdítő semmittevésben telhetnek, kivéve talán a vizsgaidőszakokat. Ennek sajnos vége: egy induló vállalkozás olyan, mint egy non-stop vizsgaidőszak. Ha nem csináltál meg valamit korábban, akkor mindegy, mit terveztél aznap estére, szombatra, júniusra… te dolgozol. Az órarend rajtad múlik.

3. Szabadság = szabadidő

Az egyetemisták abban az értelemben szabadok, hogy rohadtul ráérnek. Csakhogy mások mondják meg, mit csináljanak, amikor éppen nem a szabadidejüket töltik. De ahogy valójában nincs szabad szerelem, úgy a szabadidő is csak egy illúzió. Ez lesz az ára annak a szabadságnak, amiért sokan a saját vállalkozást választjuk. Ha azt és akkor teszed, amikor akarsz, ha akkor és azt mondod, amit szeretnél, és ha olyasmit csinálsz, amiben valóban motivált vagy… akkor ennek fenntartásához az kell, hogy alkut köss önmagaddal a saját szabadidőd rovására. Ahányszor csak szükséges. Szabadidő nincs, szabadság van.

4. SMS,FB, tweet-tweet

Az órák alatt a FB-on lógsz, az okostelefonodon pötyögsz, és még egy beszélgetés közepén is sms-eket küldesz vagy böngészel. Finito.  Üzleti kapcsolatokban az ilyen viselkedés elég durván hat – annyira, hogy akár a kapcsolat elvesztéséhez is vezethet. Ha pedig nem egy tárgyalás közepén csinálod, “csak” egy képzésen vagy konferencián, akkor te felelsz azért az információvesztésért, amit a multitasking okoz. Gondold át. A FB-oldaladat pedig vedd szemügyre most azzal a háttértudással, hogy üzletfeleid, befektetőid, sőt: még mi is rákeresünk a velünk komolyabb üzleti kapcsolatba lépőkre a LinkedInen, Facebookon, meg még ahol lehet. Mit fogunk találni rólad?

5. Vetíts, csajozz/pasizz

Az egyetemi élet egy jelentős része önmagad sales-elésével telik. Mert ettől leszel trendi, vonzó, célpont. Ebbe néha becsúszik egy-két hazugság is, némi nagyítás, elkenés, de belefér. A probléma ott van, ha ugyanezt a dolgot folytatod utána is. Mi a baj azzal, ha hazudsz egy önállatrajzban? Azon kívül, hogy hiteled veszted és páros lábbal rúgnak ki, elég kellemetlen a helyzet akkor is, ha elhiszik. Mert olyan feladatot kaphatsz, amire nem vagy kész. A még nagyobb baj, ha mondjuk egy befektetőt rázol át, mert annyira akarod  pénzét. Ugyanis a szerződés aláírása után ő az üzlettársad lesz… Ne hazudj. Még egy kis vetítésnyit se.

Hab a tortán

Játékból rákerestük, hogy milyen nem-megtanulandó-leckék lehetnek, és elhűltünk. Állati sok van. Még annál is több. És minden szó, amit olvastunk (kedvenc magazinjainktól kezdve noname bloggerekig)… egyszerűen igaz. Ijesztő, hogy munkaerőpiaci, vállalkozói szempontból mennyire gááááz egy csomó viselkedés és tulajdonság, amit ott felszedsz. És ez nem kimondottam az itthoni egyetemekre vonatkozik, hanem úgy általában.

Konklúzió: járj egyetemre, de ne ott tanulj. Éld túl, és gyere vállalkozni.

.

Kapcsolódó cikk a témában:  Mindenre felkészít az egyetem, csak a munkára nem

 

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
A veszélyes profik. Kreanod-sztori, 3. rész

Gergely, a KreaNod alapítója tovább meséli buckákkal és gödrökkel tarkított útját a működő cég felé. Az első részben az álomtól...

Pitch.Pro

Nyár közepéig fél tucatnyi képzésen vagyunk túl, és ezeken szinte mindig előkerül  a nagy kérdés: hogyan kell jól pitch-elni, azaz...

Ne hallgass Anyura. Vagy mégis. De miben?!

Régi nagy igazság, hogy a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Vállalkozások esetében az út mellett szeretteink állnak, és...

Close