Miért ne higgy a saját vállalkozásodban?

skull-476740_1920Kevés halálosabb mondatot ismerünk, mint ezek:

  • Kövesd a szívedet.
  • Higgy magadban és az ötletedben.
  • Legyél elszánt akkor is, ha mások lehülyéznek.

Igen, startupokkal dolgozunk, éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy most elmondjuk neked, amit tapasztalunk. Zárt ajtókra felkenődött szuperhősök jönnek el hozzánk, vagy olyanok, akik az aerodinamika és a gravitáció figyelmen kívül hagyásával akartak szárnyalni. Lepattannak a befektetőkről, nem értik a saját ügyfeleiket, nem számolnak. De hátha te jobban fogod csinálni, mint oly sokan.

Hűvös Ágnes senior tanácsadó kollégánk írása.

Három igazán fontos dolgot tanultam az elmúlt 10 évben, amióta innovációmenedzsmenttel foglalkozom. Az egyik az, hogy minél gyorsabban bukik egy startup – lehetőleg még ötletfázisban – annál kisebb a veszteség. A második, hogy ha befogod a füled, akkor nekimész a falnak (komolyan :)), a harmadik pedig, hogy az egyetlen, aki nélkül nem lehet bizniszt csinálni, az az ügyfél. Olyan egyszerűnek tűnnek,  talán a másodikat kivéve, mégis a legtöbb elvetélt cég ezekbe bukik bele. Mindjárt kifejtem. De előtte van egy fontos gondolat, amit meg kell osztanom veled: hit nélkül nem lehet élni, nem lehet motiváltan dolgozni, nem lehet jól csinálni dolgokat. Azaz higgy. De ne higgy vakon – még önmagadnak se.

És most nyisd ki a szemed.

Az innováció a gyors bukás művészete.

Amikor vállalkozásba kezdesz, 3 dologgal fizetsz folyamatosan. A pénzeddel – a befektetett tőkéddel és a kieső jövedelem miatt felélt tartalékaiddal -, az időddel, és mivel emberből vagy te is, az érzelmi oldalt se felejtsük el. Ez itt a költségoldal, nevezzük pénz-idő-érzelem egységnek, rövidítve PIE. Ezt a sütit biztosan megeszed. Ha buksz, ezeket tapsoltad el, egyik se jön vissza egykönnyen. Szegényebb leszel, öregebb, és sokkal fáradtabb a végére. Ha sikerre viszed, akkor pedig gazdagabb, öregebb – és attól függően, hogy hogy csináltad, fáradtabb és inspiráltabb vagy fáradtabb és kiégettebb. Mindenképpen fizetsz. Cserébe pedig siker esetén pénzt, tapasztalatokat és dicsőséget, bukás esetén pedig tapasztalatokat viszel magaddal.

Akár sikeres vagy, akár buksz, az a cél, hogy a lehető legkevesebbet kelljen fizetned azért, amit kapsz a sztoriból. Amikor új dologba kezdesz – például startupot indítasz – az elsődleges cél, hogy a lehető legkisebb PIE-költséggel juss el egyik döntési pontból a másikba. A döntési pontok mindegyikénél ugyanis egyetlen kérdésre kell válaszolnod: hogyan folytasd? Ha látszik a bukta, akkor a te érdeked, hogy minél hamarabb kiderüljön, mert így marad PIE a következő vállalkozásodhoz. Azaz bukj el gyorsan.

Éppen ezért szoktuk javasolni, hogy minden esetben a legkritikusabb, legveszélyesebb feltételezéseidet vizsgáld – lean megközelítéssel a korai fázisban érdemes a gyenge pontra koncentrálni. Ha egy ötletet könnyen kibillentünk az egyensúlyából, akkor jöhet a következő. De ha rájövünk, hogyan védjük ki a legnagyobb kockázatokat, akkor a sikerhez vezető utat rövidítjük le. Ha pedig nem tudjuk a jó megoldást, el sem indulunk. A “majd csak lesz valahogy” a híres utolsó mondatok egyike, ha vállalkozásról van szó… De hogyan lehet rájönni, mik a legnagyobb kockázatok?

Sportteljesítmény vs tudományos megközelítés?

Vannak célok, amiket elsősorban a visszahúzó körülményeket makacsul figyelmen kívül hagyva érhetsz el. Ha olimpiai éremre pályázol, nem hallgathatsz a hitetlenekre, és nincs jelentősége annak a belső hangocskának sem, amelyik vasárnap reggel kitartóan érvel még egy órányi lustálkodás mellett. Fogd be a füled és menj izzadni. A vízióhoz való ragaszkodás itt alap. A startupoknál meg pont nem. A startup – olvass bármilyen inspirációs posztert vagy menedzserguru-írást – valójában sokkal jobban hasonlít a tudományos munkára, mint a sportra. A sportban az a lényeg, hogy eljuss a kijelölt célba, akármibe is kerül ez. Ellenben a tudományban a lényeg, hogy a feltett kérdésedre választ kapj, bármi is legyen az – még akkor is, ha ez a válasz csalódást jelent vagy komolyabb stratégiaváltásra késztet. Ha pedig az eredeti cél többe kerül, mint amennyi PIE nyerhető belőle, akkor kukázd ki és keress másikat.

Technológiai startupok esetében a legtöbb sikeres termék és szolgáltatás csak távolról hasonlít arra az ötletre, ami a siker előtt 2-3 évvel a gazdája fejében megjelent. De még nem-tech nem-startup induló vállalkozások is sokat finomítanak a célpiac, marketing vagy akár az üzleti terv vonatkozásában. Azaz az eredeti terv legtöbbször hibás (vagy kiegészítésre szorul), de ha nyitott vagy a valós tapasztalatok és eredmények alapján menet közben változtatni, akkor tovább tudsz haladni. Ez könnyebbnek hangzik, mint amilyen – az eredeti ötletet elengedni nehéz, főleg, ha ez azzal jár, hogy be kell vallanod a saját tévedéseidet.

Éppen ezért folyamatosan azt a kérdést kell feltenned: melyik az a pontja a rendszeremnek, ami ha nem működik, akkor az összes többi is borul? Kedves régi vicc-példánk, hogy valaki meteormegállító mobilappot fejleszt és ebből szeretne pénzt csinálni. Tételezzük fel, hogy a technológia működik, azaz valóban képes megállítani a meteort. Akkor mi lehet a leggyengébb pont? Nem, nem az, hogy nem jönnek meteorok. Hanem az, hogy az emberek nem félnek eléggé a fejükre eső meteortól ahhoz, hogy fizessenek. Ez egy könnyedén mérhető dolog: nekimész kérdőívekkel a piacodnak vagy kutatod a már mások által összegyűjtött adatokat, és validálsz. Még mielőtt elkezdenél kódolni.

A példa csak félig vicc. Az esetek többségében nem a technológia jelenti az akadályt, hanem a felhasználói igény validsága, a profitabilitás vagy a kommunikálhatóság, de mindenképpen alapvetően üzleti szempont. A jó hír az, hogy a vevővel, felhasználóval kapcsolatos kérdéseidet nagyon hiteles embereknek teheted fel. Nekik maguknak.

A felhasználó a kulcsember!

Ez a legfontosabb tanulság. Ne higgy az ötletben, de kérlelhetetlenül higgy abban, hogy a felhasználó megsúgja, mit szeretne. Tesztelj és kérdezz minden alkalommal, amikor teheted. Ha a felhasználód/vevőd valaminek látványosan megörül, akkor nyert ügyed van, azaz nem abban kell hinned, hogy képes vagy megvalósítani az ötletedet, hanem abban, hogy

képes vagy megoldani a célpiacod problémáját, kielégíteni az igényeit.

Ehhez a végletekig pontosan – emlékszel, tudományos igénnyel – kell ismerned a vevőidet és a saját lehetőségeidet. Ha pedig ez rendben van, már el is kezdhetsz hinni a vállalkozásodban. Bizonyítékod lesz a sikerre.

Ha pedig az önmagadba vetett hited a kérdés, akkor folytasd az olvasást ezzel: Sikeres vállalkozó vagyok. Vagy nem.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
7+1 hasznos gyűjtemény, főleg startupoknak

Amikor ingyenes vagy legalábbis filléres online eszközöket keresel, Google barátod mindig kéznél van. Amit azonban ez a haver nem tehet...

Top 5 tévhit a leanről

10 év alatt, 2006 és 2016 között érett be a UStream-sztori annyira, hogy végül gyönyörű exit (konkrétan egy 130 millió...

Az afrikai kapcsolat – Helyzetkép

Évek óta kísérjük figyelemmel Domonyai Andrást és  vállalkozását, a Monjardin-t. Azt is örömmel láttuk, amikor András sikeres társadalmi vállalkozásba kezdett...

Close