%-ok a startupoknál – mikor osztozkodjunk? (Ti kérdeztétek 3.2.)

lucky-lotto-piggy-bank-1-in-4-chance-to-winEbben a rovatunkban hétről hétre közzéteszünk (nevek és részletek nélkül) 3 olyan kérdést, ami a kérdezőn kívül másnak is hasznos lehet. Legutóbb csak egy kérdésre válaszoltunk, egész egyszerűen mert ez az egy válasz is hosszú volt. Most itt a folytatás. Aki pedig gondosan végigolvassa az egészet (vagy az aljára görget), kap egy vicces videót. Mert munka után szeretünk egy kicsit vigyorogni is.

A ti kérdéseitek

1. Hogyan határozzam meg, hogy kinek hány % jusson az alapítók közül? Erre válaszoltunk legutóbb.

2. Mikor kezdjünk el agyalni azon, hogyan osszuk majd el a leendő céget?

3. Mi a különbség az osztalékból való részesedés és a döntési jogok között? Mi köze ennek a tulajdoni hányadhoz?

A mi válaszaink

A múltkor két ábrát mutattunk nektek – az egyik az úgynevezett Chicken&Pig szervezeti modell volt. Így nézett ki:

Egy jó ham&eggs-hez a csirke hozzájárul, de a malac elkötelezi magát.

Ez egy nagyon fontos részlet. Nem lehet tulajdonrészekről beszélni addig, amíg nincs a csapatban legalább egy olyan, aki képes és hajlandó elköteleződni a projekt mellett. Ha ugyanis mindenki csak hozzájárul, akkor senkinek nem fog fájni eléggé a dolog ahhoz, hogy tűzön-vizen át is képviselje. Azaz a mikor  kérdésre ez az első válaszunk: amikor már van egy malac, egy igazi. Az a csapattag, aki

  • még fél kézzel befejez 13 másik projektet, és ha adódik jó lehetőség, akkor belekezd 8 újba,
  • egyetlen fillért sem tesz bele a buliba, mert ő hozta az ötletet,
  • talán, talán ráér, de igazából sokszor van más dolga, mint ez a projekt,
  • éppen állást keres, és ha sikerül elhelyezkednie, akkor ejti ezt a projektet,

az nem malac. A projektcsapat minden tagjának őszintén kell tudni vállalnia, hogy malac vagy csirke. Csirkékre szükség van, nem is kevés – de malac nélkül egyszerűen nem megy.

A következő válaszhoz támpontot kaphattatok már a múltkori blogposzt másik ábráján, méghozzá az időfaktor megjelenésével:

süti2

A táblázaton mutatjuk a múltat és a jövőt, tehát van egy viszonyítási pont, a jelen, amikor éppen számoltok és a körmötöket rágjátok. Mikor legyen ez? A táblázatból is látszik, hogy szerencsés esetben már legalább koncepció szintjén van az ötlet, van egy miniplan (a legkisebb üzleti terv, amit valaha láttatok) és van a csapatban olyan, aki ért az egészhez és meg tudja mondani, hogy mekkora is valójában az elefánt, amit majd falatonként kell megenni. Ha mindez megvan, akkor már értelmezhető, hogy mekkora kockázatvállalásra, mekkora felelősségre, mekkora befektetésre kell vállalásokat tenni, és az időtávok is többé-kevésbé felmérhetőek.

Ezek nélkül a csapat nem tud felelősen dönteni. Tehát mielőtt ez meglenne, értelmetlen tulajdonrészekről beszélni, ha viszont már mindez megvan, akkor a legfőbb ideje. Ezek nélkül a vállalások nélkül ugyanis semmilyen külső partnert nem lehet bevonni, hiszen minimum hiteltelen, de szélsőséges esetben akár üzleti szempontból is vállalhatatlan mindaz, ami mellé nem tudtok elköteleződést tenni. Külső partnert pedig akkor tudtok bevonni, ha tiszta az érdekháló, azaz tudható, hogy kinek mi és mennyi ajánlható fel a közreműködéséért cserébe.

Kinek mi és mennyi – ez volt a 2. kérdés lényege

Az osztalékból az részesül, aki a cégben tulajdonos. Ez ennyire egyszerű. Lehet olyan megállapodás, hogy fix bér, díjazás stb. helyett a kifizethető osztalékra meghatározott % szerint kapja meg valaki a munkája ellenértékét (sikerdíj), de az valójában nem feltétlenül osztalék, csak az osztalékfizetéshez kötött kifizetés.

Ha a tulajdonosok valamiért úgy döntenek, hogy az osztalékot a tulajdoni hányadtól eltérő arányban szeretnék kiosztani (pl.  mert van köztük olyan, aki bért is vesz fel a cégből), ezt a társasági szerződésben kell rögzíteni, nem elég egy taggyűlés. Azaz nem lehetetlen, de előre kell gondolkodni (ami szintén nem lehetetlen :)).

A fontos szempont: gondolkodjatok szervezetben, ezúttal a szó biológiai értelmében. Minden kivét és betét a teljes szervezet forrásait érinti, azaz amikor osztalékról gondolkodtok, akkor gondolkodjatok erőforrás-felhasználásban is. Ha

  • Zsófi ügyvezetőként alacsony bérért, de osztalék reményében dogozik,
  • ellenben Pisti piacihoz közeli bérszinten fejleszt,
  • ha Gyuszi a felesége cégét beköltöztette az iroda egyik sarkába, és így a családi kassza szempontjából is előnyös neki a helyzet,
  • és a néhány százalékkal részt vevő tanácsadó kizárólag az osztalékkal vagy a tulajdonrésze eladásával jut pénzhez,

akkor ennek a négy tulajdonosnak év közben eltérő módon keletkeztek bevételei (vagy csökkentek kiadásai) a közös céggel kapcsolatban, tehát tulajdoni hányaduktól eltérő mértékű osztalékkifizetés is logikus lehet.

Ugyanígy elképzelhető, hogy tulajdoni hányaduktól eltérő mértékben vesznek részt a döntéshozásban. Ha Pisti elszánt kocka, de nulla affinitása az üzlethez, nyugodtan mondhatja, hogy szavazati jogairól részben vagy egészben lemond, mert bízik Zsófi és Gyuszi belátásában. Ugyanígy persze mondhatja azt is (befektetők például szoktak ilyet mondani), hogy bizonyos ügyekben a tulajdoni hányadánál sokkal nagyobb szavazati joggal szeretne a döntéshozásban részt venni, például az ügyvezető kinevezésének kérdésében vagy tulajdonrészek értékesítésekor.

Ezekhez a megoldásokhoz gyakran nyúlnak a befektetők is, hiszen gazdasági kérdésekben szeretnék a szavazati jogot a lehető legnagyobb súllyal gyakorolni, abban viszont nem feltétlenül érdekeltek, hogy többségi tulajdont szerezzenek (sőt! de ez a “sőt” megérne egy sokkal hosszabb blogposztot is, sok matekkal).

Minden esetben, amikor ilyen kérdés felmerül, szükség van egy jó jogászra, és a tulajdonosok teljes körű egyetértésére.

Ha mindezt végigrágtátok, előttetek a legnagyobb feladat: meg is kell csinálni. Számolásban vagy akár  a megbeszélések során tanácsadói és facilitátori munkával tudunk segíteni – kérdezzetek, hívjatok minket bátran.

Jövő héten újra jövünk.

Addig is kérdezzetek bátran.

És végül a videó azoknak, akik már most nekigyürkőztek a Nagy Alkunak. Csak annyit mondunk: ne így.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Steve Jobs – miért is jutott most eszünkbe?

Felépített egy nagyvállalatot. Kitalálta a világ egyik legismertebb brandjét. De ilyet még elég sokan csináltak, akiket nem igazán ismerünk -...

%-ok a startupnál, avagy a nemlétező torta osztogatása (Ti kérdeztétek 3.1.)

E-mailben és személyesen is sok, vállalkozással kapcsolatos kérdést tesztek fel nekünk. Ebben a rovatunkban hétről hétre közzéteszünk (nevek és felismerhető részletek nélkül)...

Sikeres vállalkozó vagyok. Vagy nem.

Hangos tömeg skandálja a magyar startup-médiában, hogy higgy magadban. Hidd el, hogy sikeres vállalkozó vagy, építsd erre az énképedet, legyél...

Close