Problémát a megoldásomra – 1. rész

dino_lámpaKitartó olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy írjunk valamit a problémamegoldásról. Az első mondat, ami kiszaladt a számon, így hangzott: “Az ezzel a probléma, hogy egy szakdolgozatnyit is írhatunk róla, de blogposztot…” Juhhú! Egy probléma! Kezdjünk el beszélni erről – startup-szempontból.

Problémaboncoló sorozatunk első része.

A probléma alapvetően egy nemkívánatos helyzet. Ilyenkor szokott mindenki kaszát és kapát ragadni, hogy nosza, öljük meg a problémát mihamar. Mondok jobbat: kicsit járjuk körül, mielőtt nekiesnénk. Örüljünk neki. Miért is? Döntéselméletekről és pszichológiai modellekről lehet guglizni, mi most inkább néhány egyszerű technikát mutatunk.

Van valami probléma?

Abszurdnak hangzik, de lehet, hogy nincs. Nagyon sok startup azért bukik el, mert nemlétező problémára (piaci igényre) próbál megoldást találni. Ilyen volt például Paul Grahamnek, a Y Combinator egyik alapítójának korai cége, amely azt tűzte ki célul, hogy a művészeti galériáknak teremtsen online felületet. Sajnos azonban a galériák nem akartak online működni, mert ehhez a teljes művészeti kereskedelmi gyakorlatot kellett volna megváltoztatni. Paul Graham bukott, mert nem volt probléma.

Lássunk csapaton belüli nemlétező problémát. Laci minden reggel csak tízre ér be, ledobja a cipőjét, és zokniban áll neki a munkának. Jólfésült, öltönyös marketingesünknek, Arnoldnak ez nem tetszik, tehát bejön az irodába panaszkodni egy kicsit, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az első, ami valószínű, hogy ez nem Laci problémája, de talán nem is a cégé. Laci elvégzi a feladatait? Igen. Tehát mindegy, mikor jön be. Van ügyfélforgalom ott, ahol Laci dolgozik? Nem. Tehát mindegy, hogy bermudanadrágban, zokniban vagy piros kalappal a fején lesz hatékony, engedjük meg neki. Lacit zavarja bármi? Nem. Probléma nincs. Vagy másutt van (kizárásos alapon marketingesünk fejében).

Hol van a probléma?

Douglas Adams zseniális ötrészes trilógiájában (sic) van egy nagyszerű álcázóberendezés, a Másvalaki Problémája Pajzs. Lényege, hogy ha egy tárgyat nem tudsz láthatatlanná tenni vagy eltakarni, elegendő meggyőzni a szemlélőt, hogy nem az ő dolga vele foglalkozni. Fontos alapelv problémáknál: az fogja többnyire tisztán látni, aki a magáénak érzi – és csak az fogja tudni megoldani is.

Képzeld el, hogy Arnold minden nap undok Lacival. Beleköt minden lépésébe. Ez nem Laci problémája – ez egyértelműen Arnold személyiségéből vagy aktuális diszkomfort-érzéséből ered (például fáj a foga). Laci problémája az, hogy ideges Arnold miatt. Tehát azzal nem ér el semmit, ha visszatámad, mert ettől még senki nem lett nyugodtabb. Inkább érdemes visszakérdezni, hogy mi is a probléma, hiszen Arnold az egyetlen, aki pontos képet tud adni a fejében elhelyezkedő probléma természetéről. Ha segítünk (általános alany, értsd: Laci vagy más) Arnoldnak, hogy megszabaduljon rossz érzéseitől, rossz szokásaitól vagy fájós fogától, akkor megszűnik a probléma anélkül, hogy ez a folyamat mást érintene. Kivéve, ha Laci kiveri Arnold fájós fogát, ami ugyan radikális megoldás egy belső problémára, de további problémákhoz vezet.

Ugyanezt a logikát lehet követni, ha az üzleti élet problémáit elemezzük. Probléma, hogy Magyarországon nagyon kevés az üzleti értelemben is jó startup. Inkubáció kellene, mivel enélkül a többség bukik annak ellenére, hogy a technológia jó. Értsük: a probléma a startupoké, a megoldására szolgáló eszköz pedig elsősorban az állam és a kockázati tőkések kezében van. Forrás kellene az inkubációra. A kockázati tőkés azért nem fizet Magyarországon az inkubációért, mert egyelőre elég kevés kockázati tőkés van ahhoz, hogy a sikerre áhítozó startupok kiizzadják a bejutáshoz szükséges szakmai segítség díját valahonnan. Ha egyszercsak megjelenne rengeteg angyal, seed-befektető és VC, már sokkal nagyobb lenne a verseny azért, hogy a jó technológiákkal a lehető leghamarabb kapcsolatba kerüljenek… azaz a probléma átkerülne oda, ahol a megoldás optimális eszköze is van. Talán majd egyszer. Példának mindenesetre jó volt.

Örülj neki

Régi mondás, hogy ha negyven fölött úgy ébredsz reggel, hogy nem fáj semmid, akkor valószínűleg meghaltál. A probléma is ilyen: egy folyamat állapotjelzője. Ha eléggé megismered, akkor magát a folyamatot fogod megismerni, tehát érdemes a problémát nem pontszerűen kezelni. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy ha egy cégben, csapatban egyáltalán nincs probléma, akkor vagy rejtett problémák vannak (ez rosszabb) vagy rengeteg kihasználatlan potenciál. Mondunk példát.

A recesszió egyik jele volt, hogy egyes cégekhez egyre kevesebb ügyfél sétált be, egyre kevesebb deal született. Az addig folyamatosan túlórázó munkatársaknak egyszerre hihetetlen sok szabadideje lett. És volt főnök, aki azt mondta: végre pihenhetünk egy kicsit. Srácok, menjetek haza. No comment.

Valójában a  sok szabadidő volt a kis piros led, ami elkezdett villogni: valami változik. A megoldásra nem térünk ki, mert ez a blogposzt nem erről szól. Inkább felhívjuk a figyelmedet: a probléma nem kiabál, néha még szépnek is festi magát, de érdemes gyanakodni rá. Hangozzék el a miért.

Játssz vele

A problémamegoldási folyamat egyik lényeges állomása, hogy amikor már eléggé ismered a problémát, akkor elkezded megváltoztatgatni. Egyszerre csak egy aspektushoz nyúlj. Gondolatban akár hatalmas lufikat is fújhatsz. Érdemes.

Így képzeld el:

Példa 1.: Laci (tudod, a zoknis ürge) nehezen fogad el utasításokat. Mi lenne, ha egyáltalán nem fogadna el utasításokat? Mi lenne, ha edzésképpen folyton utasításokat adnánk neki? Mi lenne, ha egyáltalán nem adnánk neki utasításokat? Mi lenne, ha ő adna utasításokat?

Példa 2.: Az eddigi beszállítónk elkezdett rosszabb minőségű terméket szállítani magasabb áron. Mi lenne, ha még többet fizetnénk neki? Mi lenne, ha még rosszabb minőségű cuccost vennénk tőle? Mi lenne, ha nem őtőle vennénk? Mi lenne, ha mi adnánk el neki valamit?

És így tovább. Hidd el, a sok abszurd kérdés és válasz néhány perc alatt elvezethet ahhoz, amiről most még nem írunk: a megoldáshoz.

Még egyszer, a lényeg

Ha úgy érzed, itt egy probléma, ismerkedj össze vele. Így:

  • Bizonyosodj meg róla, hogy a probléma létezik.
  • Bizonyosodj meg róla, hogy tényleg a tiéd vagy
  • Legyél biztos abban, hogy ha nem oldod meg, akkor a te problémád is lesz.
  • Ismerd meg a problémát úgy, ahogy egy izgalmas, ismeretlen állatot ismernél meg. Figyeld meg, értsd meg, írd le.
  • Játssz el vele. Mi van, ha a tulajdonságai közül csak egyet megváltoztatsz? És ha egy másikat?

Végül egy gyors feladvány

Klasszikus példa lesz, de most kicsit megfordítjuk a feladatot. A két észlelt probléma:

  1. New Yorkban kevés a taxi.
  2. New Yorkban sok a munkanélküli bevándorló.

Írd meg nekünk kommentben vagy e-mailben azt a gondolkodási folyamatot, ami elvezet mindkettő megoldásáig. A legpontosabb és a legszellemesebb leírást egy-egy tábla csokival jutalmazzuk a februári meetupon.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
A Láthatatlan Légió

"Szeretnék egy olyan sales-est, aki kitűnően ért a marketinghez is. Fiatal, dinamikus, képes és hajlandó napi 10 órát dolgozni, esetleg...

Naponta többször kellene, de vannak, akiknek heti egyszer se jön össze

Nem tudom, neked mi jutott eszedbe, mi a tanulásról beszélünk. Tanulni KELL. Ahhoz ugyanis, hogy egyszer majd sikeres legyél, először...

Bazinagy bukta. Edd meg.

Egyszer már írtunk arról, hogy pofára esni KELL. Járni, biciklizni, síelni tanulni nem lehet nélküle. Az immunrendszered sem működik, ha nem...

Close