Startup-buktatók 1.: A tudás illúziója

brain1Magyarország az elmúlt években felkerült az európai startup térképre, egyre több ilyen jellegű innovatív, gyorsan növekvő vállalkozás indul. Az is igaz, hogy a statisztikák szerint 10 elinduló vállalkozásból 9 elbukik a fejlődése korai fázisában (ez nemzetközi adat, azaz ne kezdj most jajgatni, hogy mi magyarok milyenek vagyunk már…). Az elmúlt 3-4 év hazai tanulságai és a sok évtizedes nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy jól definiálható okai vannak a bukásnak és ezek között – nem meglepő módon – előkelő helyen szerepel az emberi tényező.

Mégis, itthon nagyon kevés olyan szakemberrel találkozol, aki ehhez értene: a mentorok, tanácsadók nagyszerű marketing-, pénzügy- vagy technológiai szakemberek, akik persze rengeteg emberrel találkoztak… de akárhonnan nézzük, a jó emberismeret nem elég. A szektorban megjelent coachok pedig általában a startup-élethelyzetet nem ismerik. Éppen ezért ugrott neki Molnár Attila szervezetpszichológus kollégánk annak, hogy leírja egy sorozatnyi blogposztban, mit és hogyan tehetsz, milyen emberi működési alapokat kell megértened, kezelned, ha startupozol. Attiláról tudnod kell, hogy technológiai startupjai vannak, nálunk senior partner, azaz élete és vére a startupoké – és szakmája az emberi lélek. Hasznos kombó. Főleg azért, mert a startupokat emberek csinálják emberekkel, akármennyire is vágyódna néhány technológiai founder, hogy kihagyja ezt a sztoriból.

Gyere, nézzünk a mélyére, hogyan működik egy startupper és egy startup-csapat. A sorozat első részét olvasod – ezúttal arról, hogyan csap be téged a saját agyad.

Molnár Attila írása

A startup vállalkozások felépítése jól meghatározható folyamat, egymást követő lépésekkel, amin mindenki átmegy. A kérdés csak az, hogy az adott szakaszra jellemző nehézségeket ki hogyan kezeli, és hogyan tud megküzdeni velük. Ezekből pedig van bőven, így igen embert és csapatot próbáló feladatra vállalkozik az, aki így akar vállalkozást indítani.

Tanácsadóként sok különböző fázisban lévő vállalkozással találkoztam már és rájuk mindig pszichológusként tekintettem. Ez annyit jelent, hogy azokat az emberi működéseket próbáltam megérteni és támogatni, amelyek az adott fázisban a leginkább befolyásolják az aktuális életszakasz sikerességét. A most következő lista nyilván nem teljes, nem is lehet az, hiszen ahány vállalkozó annyiféle megoldás, de az amerikai startup világról szóló rengeteg cikk és tanulmány, valamint az én személyes tapasztalataim kirajzoltak egyfajta mintázatot azokból a pszichológiai tényezőkből, amelyek befolyásolják a vállalkozók működését a korai fázisban. Íme az első elem.

A jó probléma

image01_rbgA startupok bukásának első számú oka az, hogy eladnak valamit, de nem oldanak meg semmilyen problémát.

A “Yo” nevű alkalmazásban a felhasználók egy gombnyomással tudtak egy “Yo” hangüzenetet küldeni a felhasználó ismerőseiknek. Milyen problémára adott ez választ? Persze, sok vállalkozás a “fun factorra” épít, de – mint azt a Yo példája is mutatja – ez nem hoz igazi sikert. 2 hónappal és 200.000 letöltéssel később az alkalmazás eltűnt a piacról.

Ezzel szemben az Airbnb arra a problémára adott választ, hogy hogyan lehet olcsón, akár néhány napra is szállást bérelni a világ bármely pontján, ahol emberek laknak. A Tinder az ismerkedés és a kapcsolatfelvétel nehézségeire ad megoldást.

Bár a fenti két példa kiváltott némi ellenreakciót, mondván, az Airbnb felforgatja az ingatlan piacot, a Tinder pedig hentesüzemmé degradálja a romantikát, a probléma definiáltsága szempontjából azonban mindkét példa valódi problémára reagált.

Buktató: a tudás illúziója

Az ember csak úgy tud a világban biztonsággal létezni, ha a környezetét megismerhetőnek, kiszámíthatónak, stabilnak látja. Ezért a (illuzórikus) biztonságért hajlamosak vagyunk sztereotípiákat, valóságnak hitt hiedelmeket és feltételezéseket alkotni a környezetünkről, a világ és a benne élő emberek működéséről. Az ezekre vonatkozó döntéseinkben pedig hajlamosak vagyunk tényként kezelni ezeket a feltevéseket, amelyek aztán önbeteljesítő jóslatként, észlelésünk és információfeldolgozásunk torzításain keresztül meg is erősítik ezeket a hiedelmeket.

Tippek az első fázishoz:

  • A problémára fókuszálj, ne a megoldásra! Igyekezz minél részletesebben és pontosabban leírni a problémát (problémákat).
  • Ne higgy saját magadnak! Kérdőjelezd meg magad minden sor után. “Ez valóban egy problémadefiníció?”
  • Segít az 5W. Tedd fel a miért kérdést 5-ször egymás után, ez segíti egyre mélyebb szinten megérteni a problémát.
  • Beszélgess olyanokkal, akik a problémában érintettek! Az első dolgod kitalálni, hogy hogyan tudsz minél több adatot gyűjteni. Adatot! Nem véleményt az ötletedről, hanem adatot a problémáról.

8e744eee92922b7a37662073152dd72cNagyon sok esetben a jó probléma definiálásának egyik legfontosabb akadálya, hogy a vállalkozók nem a világ minél valódibb megismeréséből szereznek információt, hanem csak saját hitrendszereikből, elképzeléseikből, tapasztalataikból táplálkoznak, amikor problémát definiálnak. Egészen egyszerűen “hiszik”, hogy az adott probléma sok embernek fáj, és hogy az ő megoldása erre a legjobb megoldás, de nem “tudják”, mert soha nem vizsgálták objektíven.

A vállalkozók hite abban, hogy sikeres céget építenek, nagy energiákat mozgat. Erre szükség is van, hiszen motiváció és pozitív jövőkép nélkül gyorsan kimerülnénk. Érdemes azonban észrevenni, tudatosítani azt, amit döntéspszichológiai kutatások is számos esetben bizonyítottak: ez a pozitív, optimista jövőkép torzítja a jelen objektív észlelését.

Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, nyitottságra, kíváncsiságra és bátorságra van szükség, hiszen meg kell kérdőjeleznünk azt, amit eddig a világról gondoltunk. Fel kell tennünk, hogy amit mi látunk a világról, az csak egy szelete annak és nem a “valódi” valóság. (Filozófiai mélységekbe vinne a kérdés, hogy a valóság vajon megismerhető-e, itt most annyi lényeges, hogy tegyük fel, hogy közelebb kerülünk a valósághoz, ha nem csak a saját szemüvegünkön keresztül nézzük.) Ez sokaknak nehéz, inkább választják azt a biztonságot, amelyet a környezetük eddigi megismerése adott, és nehezen hagyják el ezt a komfort zónájukat.

Összefoglalva: a tudás illúziója rögtön a legkorábbi fázisban tévútra vihet téged, hiszen már maga a vállalkozást megalapozó ötlet is olyan kognitív torzítások áldozatává válik, amelyek némi odafigyeléssel és ennek a torzításnak a tudatosításával kiküszöbölhetők. Ami már nem az emberi oldal, de értened kell: az ötlet, éppen a fentiek miatt csak téged és a csapatodat fog lelkesíteni. A befektetőid adatokat kérnek az első pillanattól (láttak már karón varjút…)

aaeaaqaaaaaaaaccaaaajdeznjrimwnjlwvkmdqtnge0oc04ywrmltyxmgu2ymviywfjzgHa tovább olvasnál, problémadefiniálás témában ennek a folyamatnak a pszichológiai hátterét is jól bemutató szerző Rob Fitzpatrick, aki a The Mom Test című könyvében azt foglalja össze, hogy hogyan vegyünk észre és hogyan fogalmazzunk meg jól és üzleti szempontból hasznosan problémákat. 

Ha még tovább olvasnál, akkor hamarosan jövünk a sorozat következő darabjaival. Addig kérdezz, kommentelj – hadd lássuk, miről szeretnél olvasni startuppszichológia témakörben. Folyt. köv. Mire vagy kíváncsi?

 

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Hosszabb, mint zöld – a Jeremie-program félidőben

Hűvös Ágnes kollégánk az október 27-i Venture Capital Summiton töltötte egy napját. Már küldött egy gyorsjelentést a piacra váhatóan beáramló...

Nagy pénz, nagy kérdőjelek – gyorsjegyzet a Venture Capital Summitról

Bár Hűvös Ágnes kollégánk a Jeremie-panel moderátoraként van jelen az október 27-i Venture Capital Summiton, gyorsjegyzetet nem erről küldött (bár...

Ha az alap nem szilárd… – Szervezeti kultúra a startupoknál

Szervezeti kultúra. Nálunk így indult: összejött négy lelkes szakember egy kávézóban, és valahogy elkezdtük. Aztán amikor kicsit akadozott, akkor kicsit...

Close