Sűrű fillér: mi mennyi a crowdfundingban

currency-70581_1920Van egy saját szorzótáblánk. Sokszor nulla, az nulla, sokszor kevés, az sok. Pénz, mármint. És bár melós összekapirgálni, nézz magadba: inkább a meló, mint a nulla, igaz?

A tömegfinanszírozás, azaz a crowdfunding azon az egyszerű elven alapul, hogy ha elég vonzó egy projekt, sokan fogják kis pénzzel támogatni, hogy meg is valósuljon. A tömegfinanszírozó platformok (mint például a legismertebb amerikai Kickstarter vagy európai versenytársa, az Indiegogo) lehetővé teszik, hogy egy-egy projekt minél nagyobb tömeget érjen el, és legális keretek között jusson az egyes emberek által felajánlott támogatáshoz. Milyen projektekre kell gondolni? Szinte bármire – innovatív vagy design tárgyak létrehozásától zenei fesztiválokon keresztül egyéni tanulmányút finanszírozásáig mindenre kérhetik a pénzt a lelkes és bátor ötletgazdák. Akik pedig megkapják a pénzt, nagy lehetőséget kapnak, hogy személyes vagy üzleti sikert érjenek el. Jól hangzik, igaz?

Olyannyira jól hangzik, hogy az Egyesült Államokban egy éve törvényi lehetősége van cégeknek is meglovagolni a magántőke tömegfinanszírozás-hullámát. Itthon magánszemélyek és szervezetek is hozzájuthatnak ezekhez a pénzekhez – ha képesek megfelelő projektet, jó kampányokat indítani.

Kétrészes blogposzt 1. része a tömegfinanszírozásról.

Működik!

A tömegfinanszírozás nagyon röviden így működik:

  1. A célt, projektet a projektgazda megfogalmazza videóban, leírásban, majd az általa kiválasztott platformon meghirdeti.
  2. A célhoz finanszírozási célt is megjelöl, azaz leírja, minimálisan mennyi az a pénz, amiből már megvalósítható a projekt. Itt trükkös egy kicsit a dolog: vannak úgynevezett rugalmas és fix keretek, azaz egyes platformokon akkor is hozzájuthat a projektgazda a pénzhez, ha a megjelölt célnál kevesebbet gyűjt össze, máshol csak akkor, ha legalább a megjelölt célt eléri.
  3. A támogatóknak támogatási kategóriákat határoz meg aszerint, hogy mennyi pénzzel szállnak be a projektbe. Az egyes kategóriákban a támogatók különböző ellentételezéseket kaphatnak, az egyszerű köszönömtől a nagy értékű termékekig.
  4. Az átlagos projekt 9 héten keresztül folytat kampányt, ezalatt minél több embert próbál rávenni arra, hogy fizessen be a platformon keresztül a projektbe.
  5. Amennyiben eléri a célját, megkapja a pénzt (amiből a platform valamennyit levon), és
  6. megkezdődhet a projekt megvalósítása – ha pedig nem elég sűrű a fillérek zápora, a pénzek visszamennek a támogatókhoz.

Baziegyszerűnek hangzik. Na, ennél picit bonyolultabb, de nem kell hozzá atomfizikus-közgazdász doktori.

Számoljunk nagyban

Világszerte valamivel több mint 530 működő tömegfinanszírozó platform van a GoGetFunding 2013 elején készült felmérése szerint. Jó eséllyel ötször ennyi honlap indult az elmúlt években, de csak kevés az, amelyik képes a kitűzött céloknak megfelelő méretű közösséget toborozni és megfelelő mennyiségű kampányt indítani.

Magánmuksók jelentős tömegei szánják pénzüket mások álmainak a finanszírozására. 2013-ban világviszonylatban várhatóan 5,1 milliárd USA-dollárnyi támogatási összeget mozgósít (viszonyításképpen: ez körülbelül a tizede annak, amit az EU kohéziós alapja oszt ki támogatásképpen évente).

Az 5-500 dolláros „adagokban” induló pénz 2500 dollárnál nagyobb, átlagosan 7000 dolláros projektekhez érkezik. 2012-ben kábé 1 millió projekt érte el a kitűzött finanszírozási célt – vagy annál lényegesen magasabbat, mint a 2012-es rekorder Pebble (egy high-tech óra), amely 69 ezer támogatótól gyűjtött össze több mint 10 millió dollárt. A 2012-ben hasznosult 2,7 milliárd dollárnyi összeg 59%-a az Egyesült Államokban, 35%-a Európában csilingelt a projektek pénzesdobozaiban.

Huhh, beleszédültünk. Nézzük inkább a tartalmat.

Ügyek, álmok, alkuk

A sikeres projekt egyik legfontosabb eleme, hogy mit ajánl támogatóinak cserébe.

  • Ajándék-típusú projektek
    A projektek 43%-ában a támogató valamilyen ellenértéket kap: például a legkisebb, néhány dollárnyi támogatásokért cserébe a projektek a támogató nevét megjelenítik honlapjaikon vagy kis értékű ajándékot küldenek. A nagyobb összeget adó támogatók nagyobb értékű ajándékokat kapnak, illetve sokszor elővásárlás formájában „lefoglalják” maguknak egy létrejövő új termék első darabjait vagy egy ígéretes koncertre, eseményre a helyeket. A projektek valamivel több mint tizede esemény vagy előadás, 7,5%-a zenei felvétel vagy film. Ezek a művészeti ágak igen jelentős támogatást mozgatnak meg, és ezekre a területekre külön platformok is létrejöttek, és igen hatékonyan működnek.
  • Ügyek
    A projektek körülbelül harmada olyan ügy (társadalmi, környezetvédelmi stb. célú akció), ami mellett a támogató elköteleződik: itt magának az ügynek a megvalósulása jelenti az ellenértéket. Fontos azonban figyelni arra, hogy ezek a projektek is megbecsülik támogatóikat: név szerint említik őket kiadványaikban vagy éppen névre szóló köszönőlevelet, valami apró emléket küldenek nekik.
  • Részesedések
    Azokban az országokban, ahol ez jogilag lehetséges, a támogató tulajdonrészt szerezhet a támogatást gyűjtő cégben vagy részesedhet a támogatott projekt profitjából (e kettő az összes projekt mintegy negyedénél történik). Ez utóbbi típusok voltak azok, amelyek az Egyesült Államokban elvezettek oda, hogy a szenátus elé került a cégek finanszírozását lehetővé tevő törvénytervezet, mivel a tőzsdéhez vagy szövetkezetekhez hasonlító logika összességében több pénzt mozgatott meg, mint az ügyek és az ajándék-jelleggel kalapozó projektek összesen. A részesedést és haszonmegosztást felajánló projektek 42%-a 100 ezer dollár feletti összeget gyűjtött össze projektenként.

És most E.T. Go Home.

Működhet ez Magyarországon?

Magyarországon az elmúlt években 5 platform indult, ezekből 1 működik értelmezhető mértékben. A néhány sikeres kampány 80 ezer és 600 ezer forint közötti összeget gyűjtött össze néhány tucatnyi támogatójától. A többi platform Csipkerózsika-álmot alszik – nem tudható, mi lesz a sorsuk.

A projektek jelentős része sikertelen – csakúgy, mint világszerte, de gyaníthatóan más okokból. Míg egy amerikai platformon a projektek nagy része egyszerűen elvész a tömegben, addig a néhány induló magyart itthon ez a veszély nem fenyegeti. Inkább úgy tűnik, az ötletgazdák nem értették meg a tömegfinanszírozás egyik leglényegesebb elemét: a kampány fontosságát. Mivel a platformok nem voltak képesek jelentős közösséget mozgósítani, illetve nagy visszhangot kiváltó projekteket bevonni a kezdetektől, csak a projekteken múlik, képesek-e elég nagy hírverést generálni. A magyar platformok ennek megfelelően nem sokkal jelentenek többet, mint ha valaki saját bankszámláján gyűjtene, inkább csak jól szabályozott keretet adnak a pénzmozgásnak.

És mégis, lehetséges itthon is kampányolni. Lehet ráizgulni,

folytatjuk. Katt, olvasd tovább.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Vasárnapi szieszta: egyél, aludj, nézz TED-et

László Móni (Personal Branding) és Hűvös Ágnes (Megoldás.Most) közös rovata azoknak, akik szívesen olvasgatnak vagy keresnek inspirációt. Online és print...

Árazd be. A válasz nem 42.

A Galaxis Útikalauz Stopposoknak egyik nagy poénja, hogy a világ legfejlettebb számítógépének kiadják feladatba, találja meg a Választ arra, hogy...

5 lecke, amit ne tanulj meg

Régi mondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Te, aki nemrég hagytad ott az egyetemet (lehet, hogy csak...

Close