A számmisz, a statisz és a szakmai e (tika)

Megjelent néhány drámai hangvételű hír  (például itt) és blogposzt arról, hány fiatal vállalkozó is van Magyarországon. Péter kollégánk, aki elmagyarázza az innovációt mindenkinek, hirtelenjött kíváncsiságtól hajtva úgy döntött, hogy utánanéz a számoknak, Ágnes pedig a szakmai tartalomnak. Alaposan, megfontoltan. Ahogy szoktuk.

Április 12-től kezdve legalább nyolc hazai portál jelentetett meg cikket a témában, s ezekben az alábbi bekezdés található: “Már korábban is ismeretes volt, hogy hazánkban csupán a fiatalok 3,7%-a vállalkozik, mely európai és világ viszonylatban is nagyon alacsony szám. Az EU átlagban a fiatalok 45%-a, az USA-ban 55%-a gondolkodik vállalkozás alapításán, míg Kínában a fiatalok 71%-a szeretne vállalkozni.” A magyar adat egy FIVOSZ-kutatásra hivatkozik (sajnos ennek adataira, módszertanára nem találtunk rá), a többi forrását nem jelölik.

Az első furcsaság az, hogy miért hasonlít össze valaki olyan számokat, amik különböző dolgokat mérnek.

Jelen esetben a “fiatalok hány százaléka vállalkozik” számadat van összehasonlítva a “fiatalok hány százaléka gondolkodik vállalkozás alapításán” számadattal. Azt gondolnánk, hogy nem kell magyarázni, ez miért ostobaság… de  volt legalább nyolc hírportál, ahol a szerkesztőknek ez nem tűnt fel (pl. a HRPortál), sőt sokan pont ebből az összehasonlításból kiindulva vontak le következtetéseket (pl. az OnlinemarketingBlog).

Az Eurostatnak pontos adatai vannak, hogy hányan vállalkoznak ténylegesen. Ezekből az látszik, hogy a teljes lakosság számának arányában az EU-ban a fiatal (15-24 év közötti) vállalkozók aránya 0,16%, míg ez a szám Magyarországon 0,07%, vagyis körülbelül az átlag fele (!), amivel az EU-n belül valóban eléggé hátul kullogunk. Arról azonban nincs szó, hogy nálunk tizedannyian vállalkoznának a fiatalok közül, mint az EU átlagban. A helyzet egyáltalán nem rózsás, de ha például figyelembe vesszük, hogy ez az arány Németországban is csupán 0,08%, vagyis szinte ugyanannyi, mint nálunk, akkor látszik, hogy nem is vagyunk reménytelen helyzetben. A következő kérdés, hogy mi a teendő. Vagy mi nem.

Szintén a fent idézett cikközön hosszabb verzióiban olvashatjuk, hogy a FIVOSZ szerint szükségtelen vállalkozást oktatni alsó- és középfokon. “Tantervek helyett fontosabb lenne a jó gyakorlatok ismertetése, a motiváció átadása, ezért nem is javasolták a vállalkozási ismeretek Nemzeti Alap Tantervbe (NAT) való integrálását, válaszolta kérdésünkre Kovács Patrik, a szervezet elnöke, aki 2011 decembere óta a YES (European Confederation of Young Entrepreneurs) alelnökeként uniós szinten is képviseli a fiatal vállalkozókat” írja a Napi.hu.

Szerencsére az EU, Kanada, USA és a Föld más pontjain az is-is logikai kapcsolat ismeretében gondolkoznak a humánfejlesztéshez valóban értő kollégák (alsófokú oktatás helyett nem lehet felsőt csinálni). Az entrepreneurship education alapja ugyanis az úgynevezett entrepreneurship, ami az EU által meghatározott 8 kulcskompetencia egyike.

Ez az alábbi elemekből épül fel:

  • Attitűdszinten: tudatosság önmagunkkal kapcsolatban, önbizalom, kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, kritikus gondolkodás, kreativitás, problémamegoldás,
  • Tudás szintjén: karrierlehetőségek ismerete, munka világának ismerete, közgazdasági és pénzügyi jártasság,
  • Képességszinten: kommunikáció, prezentáció, tervezés, csapatmunka, az önmegvalósítás lehetőségeinek felismerése, üzleti szemlélet alkalmazása.

Íme egy egyszerű ábra, a brit National Centre for Entrepreneurship Education publikációjából:

 

Talán érdemes kiskorban kezdeni. Valóban nem elég előadásokat tartani, jó gyakorlatokat és sikeres vállalkozókat bemutatni – a feladat ennél sokkal összetettebb. A jelenlegi helyzetről az EU DG Entreprise oldalán kitűnő kutatási anyagokat, beszámolókat lehet találni, kiindulásnak talán javasoljuk ugyanazt, amire a Napi.hu is hivatkozik: Entrepreneurship Education at School in Europe.

Ha valaki – akár tanácsadó, akár érdekvédelmi szervezet – komolyan akar azért tenni, hogy javítsunk a jövőnkön és élhetőbb országot teremtsünk, akkor elengedhetetlen, hogy a jelent ismerje, hogy tisztában legyen azzal, hogy mi is az, amin változtatni, fejleszteni szeretne…

és ne hiedelmekkel és szlogenekkel dolgozzon.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Go West! (egy startupper kalandjai Kaliforniában) 1.

Sok évvel ezelőtt valamelyikünk egy osztályba járt Péterrel. Ez most nem a mi Péterünk, ez egy másik Péter. Nemrég rácsodálkoztunk:...

Walt Disney három hazugsága

Emlékeztek Dagobert bácsira és a három kiskacsára?  Nekem mostanában gyakran eszembe jutnak. Ha tudatos félrevezetésért lehet perelni, Disney megérdemelné, hogy...

Fussatok még! (Barcamp ’12)

Nincs humorérzékünk. Nem értjük a metaforákat, trópusokat, hasonlatokat, és az iróniával is vannak problémáink (hát igen, úgy tűnik, az irodalmi...

Close