A legjobb tüzelőanyag

Ötletbörzék, ötletpályázatok, crowdsourcing megint. Nagy legelő. Jól trágyázott föld. Ha kiszárítod, amit találsz, akár még tüzelőanyagnak is jó. De azért az csak tehénlepény.

Az open innovation határairól gondolkozunk.

Crowdsourcing-sorozatunk első két részében csak dícsértünk, rajongtunk, biztattunk. De most kénytelenek vagyunk elárulni, hogy a crowdsourcing se jó mindenre. Ciki.

Erős trendnek tűnik, hogy lelkes (és/vagy tapasztalatlan) innovátorok ötletbörzékre, kiállításokra viszik ötletfázisból még ki se nőtt találmányaikat. Sok olyan site és esemény van, ami kifejezetten erre épül. A tömeg boldog – böngész, ötletel, megtárgyal, kérődzik. Az ötlet felbukkan a mezőn, mint egyszeri ürge, aki kidugja a fejét az ürgelyukból. A tehén lehajol, megszaglássza, és lelegeli. Persze, ad ötleteket, és egy idő után, ha szerencsénk van, értékeset pottyant, de a szellemi tulajdon már erősen meg van csócsálva. Ráadásul nem tudhatjuk, hány nálunk tőkeerősebb, csapattal rendelkező innovációmenedzser böngészi hivatalból a site-ot vagy sétál a kiállításon. A tehenet valójában ők fogják megfejni. Ez akkora üzlet, hogy minden feltalálói fórum tele van mosolygós ázsiaiakkal – és lehet találgatni, az itt bemutatott innovációk hol kerülnek a gyárakba, és mennyi pénz jut vissza a feltalálóhoz.

A legutóbbi 20 évben vállalatok kénytelenek voltak rájönni, hogy a (high-tech) innováció egyre nehezebben tartható a falak között. A magasan képzett emberek száma és mobilitása miatt egyre inkább érdemes volt a K+F jó részét külső laborokban megtalálni. A kockázati tőke is szívesen beszállt. Egyre több spin-off és licenciaszerződés jelent meg a nagyvállalati innovációs folyamatokban. A harmadik szempont pedig az volt, hogy az úgynevezett nyílt innovációs folyamatban (open innovation) bevonhatóvá váltak más kulcsszereplői egy adott termék életének, például a forgalmazók, beszállítók is. Az open innovation tehát egyre inkább nem arról szólt, hogy akié az ötlet, azé a nagy piac. Mindinkább arról, hogy akié a legjobb üzleti modell, a legerősebb szellemi tulajdon, a legnagyobb kapcsolatrendszer a K+F-szektorban és a legkevesebb közvetlen K+F-költség, az viszi a pálmát.

A nagy verseny tehát abban van, hogy ki veszi észre előbb a jó ötleteket. A Richter, a GE és más nagyok rendszeresen fektetnek open innovation pályázatok kiírásába időt és pénzt. Cserébe övék a szellemi tulajdon jó része (a kiírástól függően), valamint egy gyönyörű pillanatfelvétel arról, melyik egyetemi laborban éppen mit fejlesztenek egy adott technológiai területen. Az álmodók álmai, az álmodás kockázatai nélkül, azaz a K+F legkorábbi szakaszán túljutott találmányok. Megéri.

Nézzük a képen: az ötletversenyek, ötletpiacok szinte mindig a kutatás fázisában lévő öleteket mutatják – mivel a high-tech-ben az érték elsősorban a szellemi tulajdon és az üzleti modell, ezek biztosan nem kerülhetnek ki ebben a korai fázisban. A nagyok ötletpályázataira már koncepciók, prototípusok érkeznek, ezeket viszont nem teszik nyilvánossá.

Ötletpályázatot kiírni tehát vagy a high-techben érdemes, vagy a gyors életúttal rendelkező, kis haszonnal kecsegtető innovációknál, ahol a hasznot az viszi, aki az időbeli versenyt megnyeri. Sokszor inkább mecenatúra, mint befektetés, és a haszon nem közvetlen. Ez utóbbi típusú verseny szépen elterjedt, marketingeszközzé vált – mert a haszon ebben rejlik. Ha a tömeg szeret böngészni és ötletelni (ki ne szeretne), akkor ezeket az ötletversenyeket lehet saját piacunk meghódítására és – ha szerencsénk van – jó ötletek gyűjtésére is használni. Ezekről az ötletevő szörnyekről írtunk korábban – ha  fontolgatnád, hogy elindulsz ilyen versenyen vagy pályázaton, használd szöveges példának cikkünket, és számold ki, ez alapján mennyire értékeled saját ötletedet. Nem meglepő: a végeredmény soha nem lesz annyi, mint a nyereség lehet, ha a korai fázis kockázatait magad vállalod. Ennek a típusú ötletversenynek nagy előnye, hogy az ötleteket a közösségi médián átszűrve nézheted meg, azaz számos komment és lájk kerül melléjük. Ha az ott láthatóhoz kapcsolódó ötletet fontolgatsz, nagyon hasznos információ a leendő piacokról. De nem több ennél.

Így aztán azt javasoljuk, tarts távolságot.

Szeresd a tejet, de ha tehénlegelőre merészkedsz, mérd fel annak előnyeit és hátrányait.

Csak óvatosan.

Akkor mire is jók az ötletversenyek?
Három tippünk van:

  • Ha biztos vagy benne, hogy az ötletedet soha nem fogod megvalósítani, dobd be  a közösbe. Részben örülhetsz, hogy valaki megvalósítja, részben pedig biztos lehetsz benne, hogy erre már blokkoló szabadalmat nem építhet senki, hiszen publikáltad. Sőt, ha ügyes vagy, a tömeg is vonzónak talál, és a tehetségek megkeresnek új ötleteikkel. Az IBM 1958-től 1998-ig alkalmazta ezt a technikát, sikeresen, mivel meg nem valósított fejlesztői ötleteit hírlevélben adta ki.
  • Ha szeretnéd felmérni, hol juthatsz hiperaktív ötletemberekhez vagy partnerekhez, akiket más innovációs folyamataid korai szakaszába bevonhatsz, ez a megfelelő vadászterület. A legszebbeket pottyantó tehéncsorda a tiéd, olcsón. Hiszen nem a tejet veszed meg, csak kölcsönveszed a tehenet, ami termeli neked a … tüzelőanyagot. A tejelő teheneket változatlanul meg kell venni, tartani, etetni – és akkor a vállalatoknak igazán értékes zárt vagy nyílt innovációs folyamatokban szépen tejelnek.
  • Ha tudni akarod, hogyan gondolkodik az ötletelni kész piacod a potenciális befektetésekről, fejlesztésekről, problémakörökről, böngészd az ötletpiacokat. De tartsd mindig szem előtt: az innen kiolvasható végeredmény nem más, mint a legjobb társadalmi konszenzus az adott témában és az adott pillanatban elérhető hitek és vélemények tömege. Válogasd ki, kezeld megfelelően – és fűtsd be vele az innovációs műhelyedet.

Hallgass meg másokat. Hasznosítsd, amit hallasz. És tanulj meg hallgatni.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Agyüzem

Sok ember sokat eszik. Sok tanácsadó még többet eszik. Szedd ki az agyukat, helyezd tápoldatba és nyerd ki így az...

Hatalmat a népnek

Ingyen dolgoznak. Neked. Még élvezik is. És ha jól csinálod, nagyon-nagyon sokan vannak. Modern rabszolgaság? Egy csudát! Crowdsourcing.  

Mikor van az Idő?

Tweet. Skype. Teremts kapcsolatot. De mikor, kivel? Kivel mikor? Hahó, földlakók! Ha vállalkozol, ha magadat vagy a cégedet marketingeled, ha...

Close