Ti kérdeztétek 1. – webáruház, tulajdonosi arányok, kezdőtőke

lucky-lotto-piggy-bank-1-in-4-chance-to-winE-mailben és személyesen is sok, vállalkozással kapcsolatos kérdést tesztek fel nekünk. Ebben a rovatunkban hétről hétre közzéteszünk (nevek és felismerhető részletek nélkül) 3 olyat, ami a kérdezőn kívül másnak is hasznos lehet. Apró, amit érdemes gyűjtögetni. Kérdezzetek bátran.

Aki pedig gondosan végigolvassa az egészet (vagy az aljára görget), kap egy vicces videót. Mert munka után szeretünk egy kicsit vigyorogni is.

 

 

Kérdések erre a hétre

1. Hogyan győzöm meg a forgalmazókat, hogy árulhassam a terméküket a webáruházamban? Egyáltalán nekem kell-e meggyőznöm őket, vagy ez nekik is jó lehetőség, hiszen még egy felületen jelen vannak. És miért éri meg nekik, valamint hol a haszon nekem?

2. Első cégemnél komoly problémák voltak a tulajdonostársammal, akinek a menedzsment lett volna a feladata. Magas fizetést kapott, és osztalékot adott magának. A cég végül megszűnt. Hogyan készüljek fel ötletgazdaként, milyen fizetésekben és tulajdoni viszonyokban gondolkodjak, hogy ezt legközelebb elkerüljem?

3. Mekkora alaptőke kell egy családi vállalkozás elindításához? Hogyan számoljak?

A mi válaszaink

1

A webáruházak – ahogy bármilyen áruház – a forgalom utáni jutalékban vagy fix díjban szoktak megegyezni a forgalmazott termék gyártójával/forgalmazójával. Azaz a forgalmazó fizet azért, hogy a termék a webáruházban megjelenhessen.

Ha a webáruház látogatottsága (regisztrált felhasználószáma) nagy, komoly üzleti ajánlatot lehet tenni egy adott forgalmazónak, hogy a webáruház a termékpalettába felveszi a terméket. Ha azonban a webáruház látogatottsága (regisztrált felhasználószáma) kicsi, a webáruház érdeke lehet egy népszerű vagy éppen egy niche-piacot kiszolgáló termék felvétele a termékpalettába, tehát a forgalmazónak valóban nem jelent számottevő előnyt, ellenben a webáruháznak ingyen, majdnem ingyen vagy akár a forgalmazónak fizetett díjért is megérheti.

Fontos végiggondolni, hogy az adott forgalmazóval milyen közös, megosztott lehetőségek vannak, ez fogja ugyanis meghatározni, milyen ajánlattal lehet őt megkeresni. A lényeg: igen, meg kell keresni és meg kell győzni, hiszen a webáruház fenntartása az üzleti tranzakciók és nem az egyes termékek függvénye, és ha egy-egy termék nem teljesít jól, attól még más termékek jelenléte növelheti a bevételt.

Léteznek további technikák is, amivel a webáruház – helyesen összeállított termékpalettával – növelheti bevételeit. Ebben és a forgalmazók kiválasztásában, nekik ajánlatok összeállításában szívesen segítünk tanácsadói munkával.

2

Az induló vállalkozások többsége komoly forráshiánnyal küzd, ezért az első időben “magad uram, ha szolgád nincs”, azaz a gyakorlat szerint mindent az alapító (csapat) csinál. Ha erre valamiért ő nem alkalmas, akkor neki kell maga mellé társat találnia, aki tulajdonosként száll be a bizniszbe.

A tulajdonos csak annyi pénzt vesz ki fizetésként, amennyi arra elegendő, hogy ne legyen kénytelen mással pénzt keresni. Ez lehetővé teszi neki, hogy fulltime a vállalkozásával dolgozzon. Ezzel ő kockázatot vállal, hiszen aktuálisan nem piaci áron adja a tudását egy ügyhöz, viszont ha bejön, akkor az osztalékkal vagy exittel megnövelt bevétele lényegesen több lehet, mint ha minden hónapban piaci alapon vett volna ki fizetést. Tehát még egyszer: a tulajdonos mindaddig nem kaphat piaci alapon indokolt mértékű fizetést, amíg a cég ennek sokszorosát ki nem termelte! Akkor sem, ha a saját cégében dolgozik. Osztalékot pedig csak akkor vehet ki (épeszű tulajdonos esetén), ha ezzel a cég további növekedését nem veszélyezteti.

Valószínű, hogy a korai fázisban felvett menedzsert, fejlesztőt stb. sem tudja a cég piaci alapon megfizetni, hiszen növekedő fázisban lévő vállalkozásról beszélünk, amely forráshiánnyal küzd. Ebben az esetben szoktak felajánlani ún. menedzsment opciót, azaz nyomott fizetés mellett az elvégzett (!) munkával vagy az elért (előre meghatározott) sikerkritériumokkal (!) arányosan a menedzser vagy core kolléga tulajdonrészhez jut. Erre láthattunk példát az Apple korai történetében.

A tulajdonosok 3 módon juthatnak kezdő cég esetében tulajdonrészhez:

  • munkát tesznek bele;
  • szellemi tulajdont, ingatlant stb. tesznek bele apportként,
  • pénzt tesznek bele.

és nem vagy alig vesznek ki a korai fázisban, hiszen tulajdonrészt kaptak.

A tulajdonrészt a betett dolog aktuális értékével arányosan kell kialkudni. Fontos, hogy aktuális értékről beszélünk. Egy korai fázisú cégnél nagy a kockázat, tehát az induláshoz szükséges mondjuk 10M HUF érhet akár 30%-ot is, míg egy évvel később, stabil növekedés mellett ugyanez a 10M befektetés mondjuk csak 5%-ra elég (a példa kedvéért). Ugyanez igaz az apportra, munkára.

Mindezek fényében látható, hogy az 50-50%-os tulajdoni arány értelmetlen, hacsak nem azonos kockázatot vállaló és azonos munkát végző tulajdonostársakról van szó. De még ebben az esetben sem
praktikus, mivel bármilyen jogi eljárásnál mindketten szükségesek,
hacsak nem rendelnek eltérő szavazati jogokat a két tulajdonrészhez (ez lehetséges, a szavazati jog nem függ a tulajdonrésztől). A tulajdonrész ráadásul annak fényében is meghatározandó, hogy ha további tulajdonosok jelennek meg, akkor ki és milyen mértékben válik meg az ő részétől. Érdemes bölcsen tárgyalni, befektetői személettel. Egy mostani kis torta nagy szelete lehet, hogy kisebb, mint egy majdani nagy torta kis szelete.

Amit az alapítónak javasolni tudunk:

  •  a leendő cégedben tulajdoni hányadtól függetlenül legyen erős szavazati jogod,
  •  csak olyan tulajdonostársat, befektetőt válassz, akiben maximálisan megbízol és akinek a szerepét, feladatát világosan leszerződtétek,
  • ha te inkább technológiai ember vagy, keress olyan szövetségest, aki kifejezetten a menedzsmentet vállalja, de
  • te se hagyd magára a projektet az első 1-2 évben (sajnos ez szükséges).

3

Vannak olyan költségtételek, amit a legtöbb leendő vállalkozó maga is jól számít. Ilyenek jellemzően a vállalkozás létrehozásának költségei (erről a könyvelő, illetve a kötelezően felkérendő ügyvéd részletes tájékoztatást tud nyújtani), ezen kívül magának a vállalkozásnak a költségei. Például egy bolt esetén az üzlethelyiség, árukészlet, eszközök és engedélyek költsége. Ha szükséges, ide szokott tartozni a bér is.

Vannak olyan költségtételek, amelyeket sokan elrontanak, elfelejtenek. Jellemzően ilyenek az alábbiak:

  • Bérek járulékai, adók, egyéb kötelezően befizetendő tételek, pl. kamarai regisztráció – ezeket akkor is kell fizetni, ha bért nem fizetünk ki. Ezekben egy jó könyvelő tud segítséget nyújtani.
  • Marketingköltségek: ez az egyik legnehezebben számítható tétel, de a többség legalább gondol rá. A marketinget nagyon jól meg kell fontolni, mert ha rossz eszközöket választunk, a marketingre szánt pénz teljes egészében elvész. Érdemes az elején tanácsadót bevonni legalább kis időre, hogy ne tervezzünk túl alacsony vagy túl magas és értelmetlen marketingköltségeket.
  • Ide jönnek az apróságok: könyvelő, esetenként ügyvéd, tanácsadó, utazás, névjegyek, ilyesmi. Összeadva tetemes summa tud lenni.

És végül egy tétel, amit a legtöbben elfelejtenek:  a tulajdonosoknak és családjaiknak akkor is élniük kell valamiből, ha a vállalkozás lassabban fut fel a tervezettnél (vagy éppen bebukik). Ennek a kiszámítása egyszerű.

 

 

  1. Határozz meg egy időpontot, amikor döntést hozol, folytatod-e a vállalkozásod vagy bebuktatod.
  2. Készülj úgy, hogy addig nemhogy fizetésed nem lesz, de még esetleg további költségeid is felmerülnek a cégeddel kapcsolatban (készülj a legrosszabb esetre).
  3. Számold ki, hogy ez alatt az idő alatt mennyi pénzre van szüksége a családodnak, hogy mosolyogva tudják veled végigcsinálni a legnehezebb időszakokat is. Adj hozzá további 3-6 hónapnyi pénzt – ez kell, hogy ha bukik a céged, legyen időd új munkát, megélhetést találni.
  4. Vond ki a fenti összegből az ez alatt az idő alatt várható jövedelmeiteket (párod fizetése, más jövedelmek).
  5. A végösszeg az a tartalék, ami nélkül ne indulj el.

A fentiek szerint tehát nem tudjuk megmondani, neked konkrétan mekkora a tőkeigényed. Azt tudjuk, hogy két cash-flow-tervre lesz szükséged: egyre a vállalkozásodhoz, és egyre ahhoz, hogy a hátország is rendben legyen. Még egyszer, hansúlyosan: a tőkeigényhez nem költségterv, hanem cash-flow-terv kell, azaz ne felejtsd el megtervezni a bevételeidet is.

Elő a kockás papírral és szólj, ha segítsünk a konkrét számolásban.

Jövő héten jön az új gyűjtés.
Addig kérdezzetek, mindig válaszolunk.

És most a vicces videó, amit ígértünk. Ezúttal azoknak, akik már buktak, de kitartóan újra próbálkoznak.

Most tiéd a szó!

Comments are closed.

Read previous post:
Problémát a megoldásomra – 1. rész

Kitartó olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy írjunk valamit a problémamegoldásról. Az első mondat, ami kiszaladt a számon, így...

A Láthatatlan Légió

"Szeretnék egy olyan sales-est, aki kitűnően ért a marketinghez is. Fiatal, dinamikus, képes és hajlandó napi 10 órát dolgozni, esetleg...

Naponta többször kellene, de vannak, akiknek heti egyszer se jön össze

Nem tudom, neked mi jutott eszedbe, mi a tanulásról beszélünk. Tanulni KELL. Ahhoz ugyanis, hogy egyszer majd sikeres legyél, először...

Close